„Egyre kifinomultabb / geometriával, egyre gondosabban / dolgozik az összefüggéseken, / akár egy pók a fonalán, // ha elszakad”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„És amikor Sedna, / az inuit óceánistennő sír, / könnyei megolvasztják a sarkkört, // jégtáblák válnak le, / és megemelkedik / a tengerszint.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Nézd, hogy tavaszodik. / A mesterséges tavak mellett / már nyílnak a féregjáratok.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„mert az erdő / úgy ölel, hogy tudja, / fáiból koporsók készülnek.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Egy kiöregedett játékos jutalma, / még utoljára beleállni egy-két kevésbé sikerült lövésbe.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Vajon az elfojtások mentén lehet-e kiépíteni / járdát és kerékpárutat közvilágítással”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Várni a sorunkra. / Feladni a költészetet.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Ott születünk az egymással szembe fordított tükrök között megsokszorozott félelem bölcsőjében. Törékenyen, mint az üveg.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Mikor végre hozzánk is bekötötték a telefont a kilencvenes évek közepén, mindenféle nők telefonáltak, hogy ez valóban annak a bizonyos költőnek a lakása-e, aki az apám nevét viselte.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.

„Egész biológiája a hely adottságaihoz kezdett alkalmazkodni. Viszonylag gyorsan kialakult benne a képesség, hogy önmaga meggyőzése nélkül is empátiának tekintse a közönyt.”
– Fodor Balázs írja a Feketemosót.