Nézd, hogy tavaszodik. / A mesterséges tavak mellett / már nyílnak a féregjáratok. – Fodor Balázs írja a Feketemosót.
Időben utazunk,
mégis a tengerhez
érkezünk.
*
Háromezer év alatt
egymásra rakódott
ismeretlen városok
rétegei között,
régészek porolják le
csontjainkat
kis ecsetekkel,
akár az utcaseprők.
Sosem volt még olyan tiszta
lelkiismeretű egy város,
mint amilyennek
a jövőből látszik majd.
Nézd, hogy tavaszodik.
A mesterséges tavak mellett
már nyílnak a féregjáratok.
Menj fel
a csillagvizsgálóba,
és nézz Galilei szemeibe.
Mihez kezdenél
egy villanykörte körül
keringő moly világnézetével,
amikor Elon Musk
kezedbe nyomja Alba Regia
vertikális térképeit.
Keresd meg és lesd ki,
melyik járat visz
át a féreglyukakon,
hagyd el
az emésztő épületeket,
az önkéntes házi őrizeted.
Ugyan
ki kérhetne számon,
ha meglépnél önmagad elől?
Lógj fel egy buszra
és bliccelj, utazz az előző,
és azt megelőző
Székesfehérvárokba,
amíg el nem érsz
az óceánhoz, ahol
a törvény evolúció,
és függőlegesen lebegve
alszik a cetcsalád.
Álmukban átértékelik
az irányokat.
Evezz oda
és ereszkedj közéjük,
ha megtapasztalnád
egy istenség
elemi részecskéit,
mielőtt fosszíliává szárítja
a turisták tekintete.