Előzetes: Apokrif – 2025/3.

Szüretelünk: megjelent az Apokrif őszi lapszáma. Folyóiratunk idei harmadik kiadásának versrovatában Nádasdy Ádám, Bödecs László, Kiss Lóránt, Szabó Gergely, Szabó Márton István és Szeder Réka művei kaptak helyet, míg prózát Heinczinger Bence Jánostól és Péntek Gábortól közlünk. A Látótávolságot ezúttal…

Előzetes: Apokrif – 2025/2.

Megjelent az Apokrif idei második lapszáma. Folyóiratunk 2025. nyári kiadásának versrovatában Ambrus Máté, Balogh Endre, Csató Anita, Jung István, Kugler Viktor, Kukorelly Endre és Murányi Zita művei kaptak helyet, míg prózát Antonio Marzottótól, Szőnyi Judittól és Vermes Ráheltől közlünk. Látószög rovatunkban…


Komán Attila: Str Romaniței nr 7. (online megjelenés)

Udvarán szőlő volt hombárjaiban búza és / falának maltercsücsörékein huncutul / kacsintott vissza a délutáni napfény / Ez már túlzás ez már csak az én asszociációm az én emlékhabarásom / A csendnek az üvöltöző lázadása bennem

A 2025-ös Apokrif Könyvek-pályázat győztes kézirata (eredményhirdetés)

Az először 2014-ben kiírt Apokrif Könyvek-pályázaton az Apokrif és a Fiatal Írók Szövetsége idén egy győztest hirdet. A zsűri által a 2025-ös pályázat keretében kiválasztott kézirat megjelentetését (sikeres könyvkiadási pályázat esetén), valamint szerkesztését, gondozását, promócióját és nyomdai előkészítését a felek közösen vállalják. A pályázat megújított kiírása értelmében amennyiben adott évben kettőnél több győztest hirdet a…

2025-ben folytatódik az Apokrif Könyvek-pályázat (pályázati kiírás)

Az Apokrif Irodalmi Folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége pályázatot ír ki kortárs szépirodalmi és művészeti tárgyú könyvek megjelentetésére. A pályázatban résztvevők köre: pályázni jogosult minden olyan 45 év alatti életkorú szerző, aki a pályázat kiírásától számított elmúlt két évben legalább három alkalommal publikált (a még nem megjelent, de a szerkesztőség által megjelentetésre elfogadott szövegek is teljes értékű publikációnak…

Előzetes: Apokrif – 2025/1.

Megjelent az Apokrif idei első lapszáma. A friss folyóiratfüzet versrovatában Balogh Ádám és Kabai Lóránt, Bödecs László, Földes T. Lili, Iványi Bence, Izsó Zita, Mizsur Dániel, Nagypál István, Nyerges Gábor Ádám, illetve Süveg Szilvia művei kaptak helyet, míg prózát Heinczinger Bence Jánostól és Kristofics Katától közlünk. Látószög rovatunk közép-európai sorozatában Iza Tarasewicz installációit mutatjuk be, a…

Rieder Anna Róza versei (online megjelenés)

„a túlélők egymásba fonódnak / egyszerre sírnak fel mikor / sorsukon csavarnak / az ujjak résein átszakad a színes fény / és távozásában felizzik az ünnep”

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Feketemosó logó

Feketemosó: Zsákfalu

„nincs, testvér, ide semmiféle járat” – Körtesi Márton írja a Feketemosót.

Feketemosó: Gazdasági motívumok: Kassák, Domonkos

„Az irodalomtudomány régóta foglalkozik azzal, hogy a szövegek, szépirodalmi művek hogyan reprezentálják az egyes társadalmi-kulturális jelenségeket és diskurzusokat, illetve hogy miként lépnek kölcsönhatásba velük. […] Ebben az írásban […] Domonkos István egy publicisztikai szövegéről szeretnék néhány gazdasági megközelítésű szempontot felmutatni, amiben a kapcsolódás apropóját az építkezési dolgozó és az író munkájának összevetése adja.” – Tóth…

Feketemosó: Nüázs

„Kíváncsi lennék, mit érezhetett Grappelli az alatt a hat év alatt, amíg 1946-ban ő is feljátszhatta lemezre azt a dalt, amit az ellenállók Marseillaise helyett játszottak” – Körtesi Márton írja a Feketemosót.

Feketemosó: Áprilisban újragondolom

„Visszarettent biztosnak hitt tényeitől, miközben még kapaszkodott beléjük, és akkor sokáig felmászós meg lezuhanós álmai voltak éjszakánként” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

Feketemosó: Reflexiók a (jugoszláv) vendégmunkásról

„Az irodalom mindig is fontos szerepet játszott a migráció szociológiai-gazdasági elemzésében, a kutatások gyakran a szövegek tartalmi és illusztratív-reprezentációs funkcióját hangsúlyozták. De az elmúlt évtizedekben fontossá vált a kivándorlás irodalmának társadalmi és nyelvi folyamatokban betöltött konstitutív szerepe is.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.

Feketemosó: Képregénykulcslyuk 4. – Gyerekirodalom és képregény

„De hogyan fér össze a kortárs tendenciák szerint a két tudományág amellett, hogy a tudományos diskurzusba való belépésük és legitimitásuk hasonlóan történik? Milyen kortárs gyerekeknek szóló képregényekről beszélhetünk? A Képregénykulcslyuk negyedik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.