„Az irodalomtudomány régóta foglalkozik azzal, hogy a szövegek, szépirodalmi művek hogyan reprezentálják az egyes társadalmi-kulturális jelenségeket és diskurzusokat, illetve hogy miként lépnek kölcsönhatásba velük. […] Ebben az írásban […] Domonkos István egy publicisztikai szövegéről szeretnék néhány gazdasági megközelítésű szempontot felmutatni, amiben a kapcsolódás apropóját az építkezési dolgozó és az író munkájának összevetése adja.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.
Címke: Feketemosó
Feketemosó: Nüázs
„Kíváncsi lennék, mit érezhetett Grappelli az alatt a hat év alatt, amíg 1946-ban ő is feljátszhatta lemezre azt a dalt, amit az ellenállók Marseillaise helyett játszottak” – Körtesi Márton írja a Feketemosót.
Feketemosó: Áprilisban újragondolom
„Visszarettent biztosnak hitt tényeitől, miközben még kapaszkodott beléjük, és akkor sokáig felmászós meg lezuhanós álmai voltak éjszakánként” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.
Feketemosó: Reflexiók a (jugoszláv) vendégmunkásról
„Az irodalom mindig is fontos szerepet játszott a migráció szociológiai-gazdasági elemzésében, a kutatások gyakran a szövegek tartalmi és illusztratív-reprezentációs funkcióját hangsúlyozták. De az elmúlt évtizedekben fontossá vált a kivándorlás irodalmának társadalmi és nyelvi folyamatokban betöltött konstitutív szerepe is.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.
Feketemosó: Képregénykulcslyuk 4. – Gyerekirodalom és képregény
„De hogyan fér össze a kortárs tendenciák szerint a két tudományág amellett, hogy a tudományos diskurzusba való belépésük és legitimitásuk hasonlóan történik? Milyen kortárs gyerekeknek szóló képregényekről beszélhetünk? A Képregénykulcslyuk negyedik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.
Feketemosó: Izzik
„messze vetíti / az istenek árnyékát / a reszkető sugárnyaláb” – Körtesi Márton írja a Feketemosót.
Feketemosó: Két évszak között
„és ha átitatja a hétköznapokat a közönyösség / az megoldás lesz majd minden bajra” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.
Feketemosó: A jugoszláv utópia
„Már több, mint harminc évtizede bomlott fel az ország, amely nagyívű, utópikus célokat tűzött ki maga elé: megszüntetni az osztályelnyomást, testvériséget kínálni az ország állampolgárainak az etnikai rivalizálás helyett és támogatni az antikolonializmust. Látható, hogy ezek a széleskörű törekvések egy ideális társadalom megteremtését célozták meg, és egy utópisztikus projekt paradigmáinak tekinthetők. Az ország Jugoszlávia volt, amelynek erőszakos pusztulása a mai napig kísért a Nyugat-Balkán térségében.”
Feketemosó: Képregénykulcslyuk 3. – A magyar grafikus regényekről röviden
„De mikortól beszélhetünk grafikus regényről a magyar képregénykultúrában? Melyek ezek a grafikus regények és mi jellemzi őket? A Képregénykulcslyuk harmadik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.”
Feketemosó: Eltörött
„tisztes távból hümmögök, de / számat nem nyitom, nehogy / sértsem mások érzékszerveit” – Körtesi Márton írja a Feketemosót.