hálózati irodalmi folyóirat
„A ziherájsztű díszítéssel napokat töltöttünk, egyre jobb és jobb lett a kabim, amit anyám minden felháborodása ellenére megvett nekem a turkálóban. Most pedig ráfestettünk egy nagy A betűt. Gyorsabban vert a szívem, amikor csak ránéztem. Ha éppen vajért kellett a boltba menni, akkor is a vállamra vetettem, mert éreztem, hogy a menőség egyszerűen kiemel ebből a falusi, töppedt levegőjű mocsárból.”
„Mit lehet télen csinálni a Balatonon? Különösen ha nincs internet a házban?”
„A fiú azt ígérte, reggel ágyba hozza neki a kávét, igazi olasz presszókávét. Honnan tudta vajon, hogy ő reggel az ágyba olasz presszókávét szokott kapni?”
„Biz isten, beköltözök veletek én is, jövök a cselédszobába! Esténként úgy megmegyünk, hogy még a szomszéd sem fog ránk ismerni!”
„Még egy tejnek is van / szavatossági ideje, / meglehetősen rövid, / pedig abban / molekuláris szinten / kapcsolódnak egymáshoz / a szerves vegyületek”
„Nem vagyunk jobb szülők, mondom még magamban, miután már bement, és én még ránézek a szekrényére, hogy van-e váltás nadrágja meg pólója. Mert lehet ezt gondolni. Az összes szülő gondolhatja magáról azt, hogy ő a legjobb.”
„Hobbi. Nyolcéves korom óta nem hallottam ezt a szót. És ő most elvárja, hogy olyan felnőtt legyek, akinek hobbija van. Hacsak a dohányzás nem nevezhető annak, akkor csalódni fog.”
„Nem elvárható egy nőtől, hogy minden nap sima lábakkal, szőrtelen pinával, piros rúzzsal dohányozzon az erkélyen, várva, hogy találkozzanak vele. Emancipáció, vagy mi a franc.”
„Vonyító reflektorsötét vászon / fekszik el a kukoricák hegyén.”
„Ez az erdő olyan, mint egy labirintus, órákon át körbe-körbe jártunk, s hiába könyörögtem vagy parancsoltam a többieknek, hogy jöjjünk vissza a faluba, nem hallgattak rám […]”
Apokrif Online 