Távoli másodunokatestvéreink

Tárlat: Nyelvrokonok. Észt–magyar kortárs művészeti kiállítás, Ludwig Múzeum, Budapest /// „A magyar és az észt nyelv egyaránt a finnugor nyelvcsaládhoz … (tovább…)

Anyagfüggő

Mi lehet közös egy generáció alkotóiban túl az életkorukon és azon a bizonyos valamin a levegőben, amiben a kortársi élethelyzet meghatározottságai rémlenek, és amit nem kis önhittséggel korszellemnek nevezünk?

„Élőhalottak vagyunk egy horrorfilmben”(kritika)

Könyvkritika Totth Benedek Az utolsó utáni háború című regényéről.

Összegereblyézni, ami ránk maradt (színházkritika)

Szvetlana Alekszijevics: Secondhand – szovjetűdök (Örkény Színház) Az „etűd” színházi értelemben egy rövid, betanult vagy improvizált jelenetet jelent, egyfajta technikai … (tovább…)

Büszkeség és balítélet két színészre (színházkritika)

Jane Austen klasszikus szerelmi történetét ritkán láthatjuk úgy, hogy két színész kelti életre az összes szereplőt, sőt még a narrátorokat … (tovább…)

Az elmosódó idő logikája

Tárlat: Tranker Kata – Vénusz születése, Parthenón-fríz Terem, Budapest + Tranker Kata – Az elmosódó halmazok logikája, Viltin Galéria, Budapest … (tovább…)

Hajótöröttek bábszínháza emberjelmezben (színházkritka)

Shakespeare: A vihar (Budapest Bábszínház) Ma már paradox – de igaz – közhely, hogy noha Shakespeare drámái örök érvényű klasszikusok, … (tovább…)

Ahol mindenki gyűlöl mindenkit (színházkritika)

Závada Pál – Mohácsi István – Mohácsi János: Egy piaci nap (Radnóti Színház) Van valami ellentmondásos abban, amikor a művészet … (tovább…)

A színész mint tárgy (színházkritika)

Ma egy jól irányzott #metoo-val bármi eladható. Erre apellál a Valló Péter rendezésében színpadra vitt A művésznő és rajongói is. … (tovább…)

A változás koordinátarendszere

Tárlat: 1971. Párhuzamos különidők, Kiscelli Múzeum, Budapest /// Két művészgeneráció, megannyi művészettörténész, egy kortárs művész – párhuzamosan futó történetek, jelenségek … (tovább…)