Kedves Olvasó! A karácsonyi üdvözlettel együtt egy friss interjút szeretnénk ajánlani az Apokrif téli lapszámából. A szakrális művészet kortárs lehetőségéről és pályája indulásáról Veress Dani beszélgetett Oberfrank Lucával.
Szerző: apokrifonline
A művészkönyv mint experimentális önterápia
Tárlat [helyett]: Zsemberi-Szígyártó Miklós – Zsibbadás, Semmelweis Kiadó – NOW Books&Music, Budapest, 2020.
Wernke Eva Lena recenziója.
Feketemosó: Mezítláb a Parlamentben – Milleniumi dolgozó IV.
„Nem lesz itt harmadik randi a közeljövőben. Vagy egyáltalán. Nagyokat nyelek. Döntöttem.” – Torma Mária írja a Feketemosót.
Előzetes: Apokrif – 2020/4
Hamarosan megjelenő idei utolsó lapszámával újabb mérföldkőhöz ér az Apokrif. Noha a járványhelyzet és legfőbb pályázati forrásunk nem megítélése is … (tovább…)
Feketemosó: Éjjel, fény, sötét újra
„Szövetséget kötünk magunkkal minden évben, legalább egyszer. Vallástól, politikától függetlenül késztetést érzünk arra, hogy összegezzünk, elemezzünk, tervezzünk.” – G. Szabó Sarolta írja a Feketemosót.
Nőügyek az orvoslásban
Tárlat: Várószoba – női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján, Magyar Nemzeti Múzeum – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest. Barkóczi Flóra kritikája.
Feketemosó: Tranzitidő
„Kiteregetem a szennyest, de mintha elromlott volna a mosógép, nyílt seb szagát érzem” – Nagy Hilda írja a Feketemosót.
Pege Ibolya: békeidők (online megjelenés)
„már nem fognak emlékezni / milyen a hús / a vér / az anyai ölelés / pofon az arcon”
Feketemosó: Kék Hotel 6. – Martin magánvilágai
„A Kék Hotel egy olyan hely, ami válaszútra kényszerít. […] Egy olyan hely, ahova mindig vágytál, és ha nem vigyázol, örökre ott maradsz.” – Szalay Álmos írja a Feketemosót.
Nyirán Ferenc: A kő (online megjelenés)
„Ott volt az a kavics még hónapokig.
Ritkaságként hatott az a szép kő.”
Nyirán Ferenc A kő című költeménye a hálózati kiadásban.
