Feketemosó: Képregénykulcslyuk 3. – A magyar grafikus regényekről röviden 

A képregény hordozója sokféle lehet: folyóirat, album, könyv és még sorolhatnánk. A képregény alakulástörténetéből kitűnik, hogy leginkább a folyóirat a domináns hordozó, ahogy azt a kezdetek is mutatják. Mindemellett mára a könyv a kiemelkedő, mely a grafikus regény létjogosultságát is alátámasztja. De mikortól beszélhetünk grafikus regényről a magyar képregénykultúrában? Melyek ezek a grafikus regények és mi jellemzi őket? A Képregénykulcslyuk harmadik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Art Spiegelman Mausa, ahogyan más képregénykultúrára, értelemszerűen a magyar képregényes berkekre is nagy hatással volt. A 2005-ben megjelent teljes fordítás után változás érzékelhető a magyar képregényalkotásban, ugyanis elkezdenek megjelenni olyan alkotások, melyek a graphic novel, vagyis a grafikus regény irányába mutatnak. A 2010-es évektől kezdve beszélhetünk magyar grafikus regényről. Lakatos István Lencsilány (2010) című képregénye már közelít a műfaj felé, de Felvidéki Miklós Némajátéka (2011) és Hegedűs Márton Slussz Kulcs Klánja (2012) nevezhető az első két magyar grafikus regénynek.

Felvidéki Miklós Némajáték című képregényében – ahogyan a cím is sejteti – egy pantomimes srác kap főszerepet. A cselekmény bravúrosan két szálon fut és a képregényalkotás, vagyis a képregényrajzolás és -írás dinamikáját helyezi a fókuszba. A pantomimes srác izgalmas kalandjait szintén a képregény szereplői mesélik el, akik egy képregénypiac keretén belül véletlenül találkoztak. Innen nézve a képregénypiac jellegzetességei is fellelhetőek a műben. A történetmesélés izgalmas képregényes megvalósítását láthatjuk a grafikus regényben, melyre a képregény formanyelve remek lehetőséget biztosít a színnarratíva által. A képregényben lévő mesélő karakterek szerepe is épp annyira fontos lesz, mint az általuk kitalált és megalkotott karaktereké. Tehát Felvidéki a két szintes történetvezetés által megalkot egy újabb képregényt a képregényben, és mindezt találó ábrázolástechnikával teszi.

Hegedűs Márton Slussz Kulcs Klánja ellentétben Felvidéki alkotásával attól lesz színes, hogy egy fekete-fehér ábrázolással alkot meg egy cselekménygazdag apokaliptikus világot, ahol az emberek összenőnek az autójukkal. A grafikus regényben precízen van ábrázolva a hibriditás különböző megnyilvánulása, a hang és a zene, mint a képregény egyik fontos eleme, valamint maga a tér, ahol a cselekmény zajlik. Ugyanabban az időben több szereplő történéseit is láthatjuk, mindegyiket a saját atmoszférikus világában. A képregény haladtával – mintha csak a befogadó is az autósztrádán lenne – a cselekmény is felgyorsul, a szereplők is különböző módon találkoznak, mígnem a végén egy ütközés oldja fel a cselekmény által kibontakozó feszültséget.

Méltán nevezhető az első grafikus regénynek Felvidéki és Hegedűs fentebb említett alkotásai, hiszen bravúrosan alkalmazzák a képregény formanyelvét az izgalmas cselekmények bemutatására, valamint a különböző karakterek, a tér, az idő és a hang ábrázolására is.