Feketemosó: Képregénykulcslyuk 4. – Gyerekirodalom és képregény

A gyerekirodalom- és a képregénykutatás számos összefüggést mutat, akár az alakulástörténet felől közelítünk, akár a kortárs tendenciákra tekintünk. A gyerekolvasó, a gyerekirodalom első megjelenése a 19. század második feléhez köthető, amikor elkezdtek megjelenni a különböző heti- és havilapok gyerekeknek. A képregényes szakirodalom ugyancsak erre az időszakra datálja a képregény genezisét, melyet az élclapokban megjelenő karikatúrákhoz köti, viszont a képregény formanyelve feltűnik a század második felében megjelenő gyereklapok illusztrációiban is. Ez okot ad a két tudományterület szoros vizsgálatára. De hogyan fér össze a kortárs tendenciák szerint a két tudományág amellett, hogy a tudományos diskurzusba való belépésük és legitimitásuk hasonlóan történik? Milyen kortárs gyerekeknek szóló képregényekről beszélhetünk? A Képregénykulcslyuk negyedik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A magyar képregényes szcénában a Ciceró kiadványai említhetők, ahol gyerekeknek és kamaszoknak szóló képregénnyel egyaránt találkozhatunk. Figyelemre méltó, hogy ezek a kiadványok leginkább fordítások, így nem csak a globális, hanem a regionális tendenciák is érvényesülnek a kortárs képregény alakulásában. Ide sorolható a Nor vakációja című román képregény, mely 2023-ban jelent meg magyar nyelven Víg Boglárka fordításában. Amellett, hogy egy gyerekeket megcélzó képregény a gyerekolvasó fejlődését segíti elő, izgalmas lehet a képregénytudomány számára is többek között a különböző formanyelvi megoldások, vagy a narratíva ábrázolási lehetőségei miatt.

Nor vakációja Ileana Surducan és Maria Surducan testvérpár közös alkotása, mely nem sokkal a román megjelenést követően magyar nyelven is megjelent. A képregény – ahogyan a címe is mutatja – egy kisfiú nyaralását mutatja be, amit a felhőpásztor nagypapánál és az erdőőrző nagymamánál tölt, mivel a szülei elutaznak. A képregény izgalmasan mutatja be a gyerekperspektívát úgy, hogy Nort kívülről látjuk, de mégis végig azonosulunk a helyzetek adta érzéseivel, küzdelmeivel. A képregény humorát is ez adja. A cselekmény a nagyszülőknél töltött időt mutatja be, melynek az elején még morcos kisfiú megbarátkozik a két vele egykorú gyerekkel, akikkel együtt fedezik fel az erdő varázslatos rejtelmeit.

A képregény az elején találóan ábrázolja az anyával vívott csatát, melyben Nor dacosan ellenkezik a vidékre való utazással kapcsolatban, mivel videójátékozni szeretne egész nyáron. A videójáték médiumi sajátosságait felhasználva ábrázolja Nort és anyukáját és így kerül bemutatásra a szócsata, ezzel is rájátszva egyrészt a gyerekperspektívára, másrészt a vita tárgyára, mivel vidéken nem játszhat majd Nor a videójátékával.

Ide kapcsolódik a sötétség, a bezárkózás és a világosság, természet ellentéte is, melyet szintén precízen érzékeltet a képregény, miszerint Nor fokozatosan vágyik ki a természetbe az újdonsült barátaival és a felhőkkel, melyeket rá bíztak. A fokozatosan felépített cselekmény tetőpontja is ebben mutatkozik meg, amikor a gyerekeknek kell visszaszerezni a Napot. Izgalmas, hogy a képregény a tetőpont érzékeltetésére több dekoratív panelt használ és a színvilág is élénkebb lesz.

A Nor vakációjának szoros elemzése feltárja azokat a tendenciákat, melyek beleilleszkednek a gyerekirodalom- és a képregénykutatásba, valamint melyek megmutatják azt a regionális alakulást, ami a román és a magyar képregénykultúrák párhuzamos vizsgálatára jellemző.