„Begyünk feszült, / álomba húzott. Minden nap / új termés, új kalász. / Végül ránk nehezült az ég. / Felsorakoztunk.”
Kategória: Szépirodalom
Horváth Imre Olivér: Ágydal (online megjelenés)
„míg az éjszakán a képzelet átvon fordulsz egyet más alszik az ágyon
tartja még a zárbetét a penész / megtelepszik a homályon tartja”
Benyó Tamás versei (online megjelenés)
„Nyugszik a kő / Tenyerembe temeti / arcát / Olvassa / Feszülten / hosszabbodó / Rövidülő / Egymást metsző / Vonalaim”
Maros Márk: Hangadó (online megjelenés)
„Ki merne ilyenkor bekopogni / a hallgatás dobhártyáján, felzavarni / a ki nem mondott szavak ünnepélyét?”
Makó Ágnes: Kipattannánk (online megjelenés)
„Kipattannánk a szobából, / mint a rügyek, / de nem aludtunk / téli álmot, / fáradt szemmel körülnézünk.”
Előzetes: Apokrif – 2024/1.
Hamarosan megjelenik az Apokrif idei első lapszáma. Folyóiratunk 2024. tavaszi kiadásának versrovatában Ambrus Máté, Borsik Miklós, Csató Anita, Horváth Imre … (tovább…)
Puskás Dániel: Számozott versek
„Mikor először láttalak, / rám fogtad szépséged, / mint egy fegyvert. / Szemed tükrében láttam magam, / mint remegő állatot”
Pertics Gergő versei (online megjelenés)
„a kultúra meg, / mint ruha másról a boldog szerelemben, / úgy hullt le róla, és most pőrén, vacogva, / de büszkén áll a semmiben dobogva / a Kárpátok dicső szíve”
Tóth Júlia Éva versei (online megjelenés)
„Ahogy fogyatkozott el alólam a világ, / meg kellett értenem, hogy falból kiesett szegek / lettünk, amik már akkor sem tartanak meg minket, / ha erővel visszaütjük őket”
Filotás Karina versei (online megjelenés)
Értik a rettegést a szembogarak / mögötti utcán félnek attól, / hogy a ráncok mélyén a bőrben / üres igazságok, élhetetlen / szeretetek támasztják majd a testet.
