Feketemosó: Olvadás

Feketemosó logó

szürke gyomrú fájdalmakról beszéltünk, / és én éreztem, ez itt a határ – Veréb Árnika írja a Feketemosót.

K. F.-nek

A pince mellé, a betonra feküdtünk,
árnyékból a fényre, ide szoktam kifeküdni néha,
mondtad, elnyúltunk hát, mint a macskák.
Néztük egymás fejének belsejét és a felhőket,
szürke gyomrú fájdalmakról beszéltünk,
és én éreztem, ez itt a határ,
furcsa, mozdulatlan idő,
amikor a jégben alvó folyón még csak egyetlen,
külső szögből látott hártya a víz, az olvadás jele.
Feküdtünk a betonon, a napfoltban,
körvonalaid mentén csendesen gyűlt a fény,
és csak sréhen, ahogy a felkelő égitestek néznek,
lett látható a gyöngyházas réteg, az olvadás
első jele, hogy a jégből nagy árral folyó
víz lesz nemsokára, ami lezúdul a hegyekből,
elönti a réteket, ahol egyre vár,
terád vár a tavasz.

Fotó: Pintér Kitti

Veréb Árnika (1995, Veresegyház) az ELTE BTK doktorandusza és a SZIFONline szerkesztője, első kötete régiek címmel 2020-ban jelent meg. Esztergomban él.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s