„kint / nyirkos, hideg levegő tölti be a városi / éjszakát, egyvalami köztünk a / látható kapocs, a kezeink, / ahogy végig összekul- /
csolva az asztalon / pihennek.”
Szerző: apokrifonline
Feketemosó: Születésnapló
„Azért még / próbálkozunk, de hullik ez a nemzedék is, / olyan nehéznek tűnik végigcsinálni, / hogy szinte hálás, aki kiszállhat.”
– Weisz Dorka írja a Feketemosót.
Pertics Gergő versei (online megjelenés)
„Csak azt, / csak azt az óvatos léptet, / csak azt nem hallják meg, melyet a kanjugoszláv, / direkt erre a célra kitenyésztett, / hiperintelligens harci kacsa lapos kis talpa üt / a tegnapi sárban”
Feketemosó: Szabad-e
„A szöveg mégis csak az enyém, és csak azé, aki olvassa.”
– G. Szabó Sarolta írja a Feketemosót.
Feketemosó: Oroszlánkirály
„átfutott az agyán, vajon érdemes-e itt ülnie a folyamatos rezgetésben, sikálásban, cuppogásban, csattogásban és döfködésben, a termet lassan elöntő várakozásban csak azért, hogy végül eljátszhassa, úgy-ahogy, valamelyik Disney rajzfilm betétdalának második hegedűszólamát”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.
Kugler Viktor versei (online megjelenés)
„Jó anyáink a nyakunkba varrták a sorsunkat, / nekünk kell hordanunk, / vagy kiejtenünk kezeinkből önmagunkat.”
Feketemosó: Születésnapló
„Nagyanyám nem vasal. / Mert minek vasalna. Most már minek.”
– Weisz Dorka írja a Feketemosót.
Feketemosó: Ahogy nézzük
„Szép kilátások ezek, mondjuk, lehetne rosszabb, ja, megbeszéltük, hogy a szarságaink nem relativizáljuk. És te, jobban vagy ma?”
– G. Szabó Sarolta írja a Feketemosót.
Szerényi Tamás: Magas hőfokon (onilne megjelenés)
„Eredetileg flódnit akartam, de végül nem mertem, pedig direkt azért vettem termelői lekvárt, hogy kipróbáljak valami újat. Bence egy ilyenért rögtön lehurrogna, azt mondaná, hagyjam már ezekkel a zsidó hülyeségekkel, meg milyen nagy ortodox honleány lettem, harmincéves koromig azt sem tudtam, mit jelent a kaddis, utána is csak azért, mert összejöttem vele és levettem a könyvespolcáról.”
Feketemosó: Hobbiszakács
„Újabb szeletet vág le, ujjai közé csippenti, magához int és mint a rab állatot, megetet. Csendben tűröm, mi mást tehetnék.”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.