Négylábú ragadozó állatok megfigyelése a FISZ nyári táborában (beszámoló)

Tudósítás a FISZ-táborról (Királyrét, 2019. 07. 17–21.)

A Fiatal Írók Szövetsége idén huszonegyedik alkalommal rendezte meg nyári táborát, július 17-e és 21-e között. Ahogy tavaly, idén is Királyréten gyűltünk össze, a Kastélyszálló és a Turistaszálló már ismerős helyszínein, ahova a Királyréti Erdei Vasút szállított ki minket.  A FISZ tagjai négyféle műhely, líra, próza, műfordítás és kritika közül választhattak. A költők Lövétei Lázár László és Nádasdy Ádám, a prózások Schein Gábor, Selyem Zsuzsa és Szilasi László csoportjaihoz, a műfordítók Horváth Viktor, a kritikusok pedig a Károlyi Csaba vezette műhelyhez csatlakozhattak. A műhelymunka mellett természetesen idén is rengeteg érdekes beszélgetés, előadások, jó hangulatú koncertek, főzés, büfé és DJ-pult várt minden táborozót. Ráadásnak ott voltak a Börzsöny hegyei, az erdei állatok, a jó levegő és a Kastélyszálló medencéje. Talán nem lenne elhamarkodott kijelenteni, hogy az év legjobb irodalmi eseménye idén is a FISZ-tábor.

Új könyvek a FISZ-től
Új könyvek a FISZ-től

Már a kisvasút kellemes zötyögése is előrevetítte a jó hangulatot, még úgy is, hogy idén lemaradtam a FISZ-vasút felolvasásairól, melyek már a vasúti kocsikban elősegítik a ráhangolódást. Így viszont nem kellett másra figyelni, csak elmerülni a tájban, nézegetni a fákat és a röpködő állatokat. Johnny Cash dalai remekül illenek egy ilyen meghitt, kellemes vonatozáshoz.Leszállás után még épp odaértem Károlyi Csaba kritikaműhelyének utolsó negyedórájára, a műhely végeztével pedig Kiss A. Kriszta máris útbaigazított, de nem is volt már időm lepakolni, mert máris kezdődött a nap legfontosabb programja, az esti pódiumbeszélgetés, így éppen csak egy kávéért szaladhattam el.

Korpa Tamás és Balla Zsófia
Korpa Tamás és Balla Zsófia

A szerdai nap kiemelt programja Balla Zsófia beszélgetése volt, aki Korpa Tamás kérdéseire válaszolt. Látszott, hogy a kérdező és a meghívott régi ismerősök, Korpa tudatosan irányította a beszélgetést a meghívott életének legfontosabb mérföldkövei felé. Korpa olyan támpontokat jelölt ki az életműben való tájékozódáshoz, mint az erdélyiség, a zsidóság és a Securitate megfigyelései. A beszélgetés során Balla régebbi és újabb verseket mondott el, melyek szorosan érintkeztek a többször is érintett, megrendítő témákkal (Balla Zsófia beszélgetéséről részletesebben a Litera számára írtam). 

Szerda este még két programpont várt: az elsőkötetes szerzők és a FISZ−Kalligram világirodalmi sorozatának könyvbemutatói. Először a FISZ elsőkötetesei kerültek sorra, akiket egy-egy „tapasztaltabb pályatárs“ mutatott be, Seres Lili Hanna verseiről (Várunk) Turi Tímea, Vass Norbert novelláiról  (Indiáncseresznye) Totth Benedek, Jassó Judit Kaszt című novelláskötetéről Mán-Várhegyi Réka, Fodor Balázs Kozmológiai állandó című verseskötetéről pedig Nemes Z. Márió beszélt. A rövid bemutatások után a szerzők fel is olvastak friss kötetükből. Engem is meglepett (pedig a könyvheti siker után nem kellett volna), hogy Vass Norbert felolvasott novellájára milyen erősen rezonált a közönség. Az elsőkönyvesek után a FISZ és a Kalligram közös sorozata, a Horizontok világirodalmi sorozat bemutatója következett, melyen Izsó Zita és Zelei Dávid beszélgetett a frissen fordított kötetekről, köztük Rafael Pinedo disztópikus regényéről (Plop) és Ricardo Piglia Az eltűnt város című művéről. Ezalatt már jócskán lement a nap, s ez illett is a tárgyalt latin-amerikai írók sötét regényvilágaihoz.

Bereményi Géza a FISZ-táborban
Bereményi Géza a FISZ-táborban

A tábor második napján, a reggeli után a Bevezezés a szépirodalomba címre hallgató beszélgetés a fiatal, közlés előtt álló szerzők számára mutatta be a folyóiratok működését és a publikációs lehetőségeket. Tizenegy órától pedig gőzerővel folytatódtak a műhelyek. A csütörtöki nap „sztárvendége“ Bereményi Géza volt, aki mindjárt két beszélgetést is vállalt. Az első, nagy pódiumbeszélgetésen Szirák Péter volt a partnere, aki a szerző jelenleg készülő, a fiatal éveket feldolgozó önéletírására kérdezett rá. Bereményi hosszan és élvezetesen mesélt gyerekkori élményeiről, hogy milyen volt felnőni a háború utáni Budapesten, és hogy milyen szülőpótlékot jelentettek számára nagyszülei mellett a szomszédban lakó, vasalót lóbáló és éneklő, gyermektelen asszonyok, akiktől annyi mindent tanulhatott az életről.

Bereményi Géza és Antal Nikolett

Természetesen szóba került Cseh Tamással való, legendás barátsága és a közös alkotás is, Bereményi el is szavalta két versét, melyeket Cseh Tamás hangjáról ismerhetünk, és még akkor is elegánsan le tudta zárni őket, amikor az utolsó strófa nem jutott eszébe. A portrébeszélgetésen szóba került a cenzúra és a politika is, de Bereményi alkotói módszerei is, zárásként pedig új, készülő önéletrajzi munkájából olvasott fel egy emlékezetes részletet. Ezt követően még egy, ezúttal rövidebb pódiumbeszélgetés következett, melynek középpontjában Eldorádó című filmje állt. Bereményi Antal Nikolett kérdéseire válaszolva járta körül a film elkészítésének történetét és alapproblémáit (a csütörtök esti programokról szintén írtam részletesebb összefoglalót, mely a Literán olvasható), melyet a beszélgetés után le is vetítettek.

Csányi Vilmos és Szilágyi Zsófia

Péntek reggel a Bevezetés a programszervezésbe című beszélgetés következett, majd délutánig ismét a műhelymunka volt fókuszban. A délutáni beszélgetés meghívott vendége ezúttal Csányi Vilmos volt, akit Szilágyi Zsófia kérdezett. A beszélgetés első része főként a szépírói művekre fókuszált, a végén azonban már szó esett a tudományos életről is (melynek szatíráját Marci, a beszélő kutya című könyvében rajzolta meg), illetve a természettudományok és a bölcsészet közötti módszertani és szemléletbeli különbségekről. Szilágyi Zsófia kérdésére válaszolva pályájának nagy fordulópontjairól is beszélt, így a biokémiáról etológiára való áttéréséről, és arról, hogy a kutatói munkától való visszavonulása után hogyan kezdett ismét tudománynépszerűsítéssel, majd szépirodalommal is foglalkozni. Zárásként pontos és éles látleletet nyújtott a magyarországi tudományos élet jelenlegi helyzetéről.

1919 (kerekasztalbeszélgetés)
Kerekasztal-beszélgetés 1919-ről

Péntek este még három programpont várt minket, egy kerekasztal-beszélgetés, egy meglepetés könyvbemutató, végül pedig egy performansz. Az 1919-ről szóló beszélgetésen Patócs László, Szécsi Noémi, Hatos Pál és Kocsis Árpád vettek részt, a moderátor Pataki Viktor volt. Nagyon kíváncsi voltam erre a beszélgetésre, már csak azért is, mert a Tanácsköztársaság századik évfordulóján számos izgalmas publikáció jelent meg, s ezekbe bele-belenézve már akkor izgatott lettem, mikor otthon megláttam, hogy ezt a témát is érinteni fogja a tábor programja – ehhez képest a beszélgetés mégis kisebb csalódást okozott. Noha sok izgalmas gondolat és részlet felmerült, köztük Sinkó Ervin írói nagysága és erkölcsi tőkéje is szóba került − erről Hatos Pál beszélt részletesebben, Szécsi Noémi pedig a nők 1919-es szerepét emelte ki −, a beszélgetés széttartó volta és a részletek rengetege miatt nehezen volt alkalmas arra, hogy olyanokat is megszólítson, akik kevésbé ásták bele magukat a témába. Egy erősebb ismeretterjesztő jelleg jót tett volna a programnak, hiszen a közönségben olyanok is ültek, akik viszonylag keveset olvastak a témában – vagy akár az iskolában hallottak róla utoljára.

Élő Várad (Ozsváth Zsuzsa és Tasnádi-Sáhy Péter Ady-performansza)
Élő Várad (Ozsváth Zsuzsa és Tasnádi-Sáhy Péter)

A következő – meglepetésként beharangozott – program Mészáros Márton Hálózatok, médiumok, kultúrterchnikák című könyvének bemutatója volt, melyen ismét Pataki Viktor kérdezett. A beszélgetés egyik központi témája a hálózatelmélet irodalomtudományi alkalmazhatósága volt, mely az irodalmi kánonok új megközelítésére is lehetőséget ad. Mészáros (számomra) legizgalmasabb gondolatai a kánonok természetes nehézkedésére és súlyára vonatkoznak. A beszélgetés egyik szimpatikus momentuma az volt, amikor Mészáros Ady költészetéhez való ambivalens viszonyáról, korábbi álláspontját önkritikusan felülbírálva beszélt. Ezután az Élő Várad című, kísérteties-humoros Ady-performansz következett, melyet Ozsváth Zsuzsa és Tasnádi-Sáhy Péter adott elő. A péntek este a skeemers együttes lendületes és vagány koncertjével zárult, a tábori bulik egyik vitathatatlan csúcspontja ez a koncert volt. A koncert mellett finom lecsó enyhítette a táborlakók éhségét, mely Péterfy-Novák Éva vezetésével készült el, a délután folyamán.

Háy János és Varga Betti beszélgetése
Háy János és Varga Betti beszélgetése

Szombat reggel a PesText bemutatójáról épphogy lemaradtam, de a délelőtti műhelybeszélgetésre még odaértem. Szombat délután ismét egy nagy beszélgetés volt a fő programpont, ezúttal Háy János volt a meghívott vendég, partnere Varga Betti volt. A beszélgetés középpontjában Háy Kik vagytok ti? című új könyve állt, mellyel Háy a „kötelező irodalomhoz“ kíván újszerű megközelítéseket nyújtani. Varga Betti első kérdése az olvasásra vonatkozott. Háy kifejtette, hogy az idők során az „élményszerű“ olvasás helyére egyfajta munkaolvasás lépett, melynek során az írói technikára való figyelem elhomályosítja az olvasás élményszerűségét. Ehhez hozzátette, hogy még ha szórakozásból is kezd el egy könyvet, előbb-utóbb akkor is az olvasás munkaszerűsége lép előtérbe, s az utóbbi időben már több bölcseletet olvas, mint szépirodalmat. Ezt követően Háy néhány irodalomelméleti kérdést nyitott meg, melyeket néhány, meglehetősen ad hoc módon előrángatott szerzőre való hivatkozás (többek közt Platón, Lukács György, Cs. Gyímesi Éva, később Heidegger és A műalkotás eredete került szóba) után sem sikerült megnyugtató módon, ellentmondásoktól mentesen lezárnia.

Sárkány Tímea
Sárkány Tímea

Szombat este az Erdélyi híradó könyvbemutatóját kezdte meg Sárkány Tímea és Fischer Botond (Tavasz lesz, Corina). Ezt követően a FISZ-táborokat hagyományosan záró, Szövegpokol becenévre hallgató műhelyes felolvasás következett, mely idén viszonylag hamar, még éjfél előtt véget ért. A maratoni felolvasások alatt már nem volt könnyű jó tanulónak lenni, az éhes és szomjas közönség szerencsére szabadon ingázhatott a büfé és a nézőtér között. A Szövegpokol végeztével a tábor szervezői léptek a színpadra, s éppen a köszönetnyilvánítások alatt szakadt le egy hullócsillag az égből – ha ez nem a valóságban, hanem mondjuk egy filmben történt volna, elviselhetetlenül giccses lett volna. El is szomorodtam, hogy ilyen hamar vége lett a tábornak – pedig az igazi meglepetés még csak most következett.

A tábori róka (Kiss A. Kriszta képe)
A tábori róka (Kiss A. Kriszta képe)

A négylábú ragadozó állatok, mint például a róka (Vulpes vulpes), igen gyakoriak a Börzsöny erdeiben, a FISZ-táborban azonban eddig nem sűrűn fordultak elő. De csak eddig, mert ezúttal (már az előző nap is) egy fiatal, félig még kölyök példány lopózott be a táborba, valószínűleg a zsíros kenyér és más étkek szaga csábította oda. Egészen közel merészkedett hozzánk, Kiss A. Kriszta még a chipsemből is dobott neki, s legnagyobb megrökönyödésemre a róka még azt is megkóstolta, bár a zsíros kenyeret jobban szerette. Aznap este legalább tízszer szaladt körbe az udvaron, olykor egészen közel merészkedett hozzánk, s újra meg újra besomfordált a büfé söröshordói közé. Megbabonázva figyeltük, ahogy ide-oda szaladgált, Vásári Melinda és Kriszta még képeket is tudott készíteni az ijedt állatról. A szombat este meglepetésvendége és a FISZ-tábor legtitkosabb sztárja kétségtelenül a róka volt.

Fényképek: Gondos Mária Magdolna “Tücsök” és Szirák Sára

B. Kiss Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s