Feketemosó logó

Feketemosó: Fölvenni a keresztet

„Ha megvallom, hogy ismerem ezt a bennünk is lakozó, de rajtunk kívül is jelenlevő alakot, aki magához hív, azzal azt is mondom, én is rendelkezem az identitásával, én is olyan lehetek, olyanná lehetnék, mint ő, vállalom a sorsközösséget.”
– Bödecs László írja a Feketemosót.

Feketemosó logó

Feketemosó: Ami összeköt

„De az én szívem mindig olyan volt, mint a nyáját vigyázó pásztor, sosem mondott le azokról, akiket valaha is őrzött, sosem fordult el az erdők, barlangok, szakadékok felől, hátha ott bujkál a sötétben, ami elkóborolt.” – Bödecs László írja a Feketemosót.

Feketemosó logó

Feketemosó: Túlélni Krisztust

„Milyen csodálatosak a színeid, Uram. Egy pár éve beszéltem félálomban, nem emlékszem rá, de Anna elmondta, kijelentettem, hogy »össze akarom gyűjteni az összes színt az égben«.”
– Bödecs László írja a Feketemosót.

Feketemosó logó

Feketemosó: Változások

„Valami nagyon megváltozott bennem. Szelídebb lettem, és megtanultam az elengedést, letettem a kardot, úgy mondom az imáimban, elhagytam a túlzott akarást, egy kicsit megtanultam hagyni.”
– Bödecs László írja a Feketemosót.

Elhoz jövőre is – Könyvheti netnapló (3.)

„Szupercsillagharcos vagyok. / Égek, mert aki égni nem mer, / nem lesz több az nemsokára, / csak egy hamuból készült hóember.” 2022-ben folytatjuk népszerű sorozatunkat: könyvheti (fél)szubjektív netnaplóink sorát. A 93. Ünnepi Könyvhét harmadik napjáról Bödecs László írását közöljük.

Előzetes: Apokrif – 2022/1

Hamarosan megjelenik az első idei Apokrif. Folyóiratunk 2022. tavaszi számának versrovatában Nádasdy Ádám, Bödecs László, Szabó Dárió, Szalay Álmos, Szálinger Balázs, … (tovább…)