Feketemosó: Ötvenöt másodperc harminchárom századmásodperc

Megfordulok, körbenézek, körülöttem ne legyen semmi érdekes. / Ha van, továbbmenni. – G. Szabó Sarolta írja a Feketemosót.

Közel, majd nagyon távol,
most látsz, látlak is,
elfordulsz, rám nézel;
nem látszol.

Kettőt lépek előre, majd hármat hátra.
A fejem balra néz, erre megyek egy keveset.
Három lélegzetvételnyi idő múlva megállok,
a kezem jólesően lóg, hátranézek.
Megfordulok, körbenézek, körülöttem ne legyen semmi érdekes.
Ha van, továbbmenni.
Ha semmi nem vonja el a figyelmem, visszafordulni,
megtalálni a légzésnek azt a ritmusát, ami visszavezet.
Egy lépés egy fél lélegzet. Vállakat letolni, hasi légzést próbálgatni.
Mikor a bal lábam elindul, a jobb vállam ne forduljon el.
Kényelmes légzéssel ismétlem ugyanazt a mozdulatsort.
Ha eltévesztem, futva keressem meg a kiindulópontot.
Ne lássam meg a zavart körülöttem.

Dinnyehéj, kávézacc, köröm alatt nagy szemű só.
A takaró – kis csomó –,
a lepedő alatti ránc,
minden, minden tánc.

G. Szabó Sarolta (1992, Budapest) szerkesztő, kulturális szervező, kritikus. Falfirka nevű programsorozatával az irodalmat népszerűsíti, az eseményeken szerzők olvasnak fel saját műveikből, 2017 óta.