A 93. Ünnepi Könyvhétre, a Joshua Könyvek gondozásában jelenik meg lapunk alapító szerkesztője, Fráter Zoltán legújabb, Alvajáró emberek. Irodalom, történelem című tanulmánykötete.
Fráter Zoltán Legújabb könyvében alapvetően a Nyugat első nemzedékének szerzőivel foglalkozik. Nem csupán műveik, alkotói korszakaik elemzésével-értelmezésével, hanem egyszersmind a korszakra jellemző történelmi-irodalomtörténeti aspektusok, társadalmi és kulturális kérdések vagy akár filológiai megfontolások alapos vizsgálatával. Művében Jókaitól mint szimbolikus apafigurától kiindulva követhetjük végig a Nyugat számos fontos szerzőjéről szóló, aprólékos avagy nagyobb ívű, tudományos igényességű, de az érdeklődő olvasó számára is vonzó módon informatív, könnyedebb hangvételű írásokat. Olvashatunk az Alvajáró emberek lapjain Móricz pályakezdésének körülményeiről és kötetszerkesztési elgondolásairól, az első világháború megítélésének alakulásáról jelentős novellistáink életművében, Ady utolsó éveinek körülményeiről, Babits „háborús verseiről”, Krúdy Gyula „monarchikus” mentalitásáról és írástechnikájáról, a műveiben feldolgozott, sokféle műveltséganyag eredetéről, továbbá egyik, ezidáig relatíve kevés figyelmet kapott kisregényének új megközelítéséről éppúgy, ahogy Kosztolányi (és nemzedéktársai) Trianon-traumájáról, művei kiadástörténetéről és filológiai pontatlanságairól, valamint a szimbolikus apa-fiú viszonyhoz hasonlóan az Aranysárkányban érzékenyen, behatóan vizsgált tanár-diák kapcsolatról.
Részletek a könyvből:
„Krúdy kisregénye ily módon egyik archetipikus történelmi helyzetünkre is figyelmeztet: kulturális, közösségi mintánk olyan szövését fejti fel, amely szerint a hajdan volt dicsőség elvesztése miatti bánatunkban, elcsapottságunk miatti levertségünkben, a régi, ám visszahozhatatlan sikeresség bűvöletében, vagyis voltaképpen egy álom illúziója miatt jelenünkben sem találunk magunkra, annyira nem, hogy identitásunkat ebben a vesztesekkel azonosuló búsongásban találjuk meg, amely identitás egyenes következménye az önpusztítás, mint Ben számára az öngyilkosság. Annak ellenére, hogy hiába tudjuk, a fenyegető helyzettel szembeni leghatékonyabb megküzdési mód a racionális cselekvéssel ötvözött konfrontáció, amelynek során a társas normáknak megfelelően lépünk fel mások céljaival szemben, és bár ez gyengítheti vagy módosíthatja az identitást, de igen eredményes túlélési stratégia alapja lehet. Ehelyett, történelmünk során nem egyszer, nemzeti elkeseredettségünkben a fejjel a falnak öngyilkos politikáját választjuk, amely kétségtelenül megmenti, sőt konzerválja az identitást, viszont a végkimenetel szempontjából óhatatlanul pusztuláshoz vezet.”
*
„A kis kör boldogságának ironikus-önironikus vállalását jelzi az első világháború éveinek egyik lírai vonulata Babits költészetében, amelynek biedermeieressége nem feltétlenül elfordulás és visszamerengés a múlt időkbe, hanem egyszerre elutasítás – már megint a biedermeier állapotában vagyunk –, és ugyanakkor, ha nincs más élhető választás, a jobb híján kitűzött, elérendő cél jelzése is. Ez a hozzáállás ismétlődött a huszadik század hetvenes éveinek szélárnyékos, »ahogy lehet« elégedettségében és pangásos közérzetű, ám szemlátomást gyarapodó, gyűjtögető életvitelében, ez bukkant fel a posztmodern apolitikus, önironikus szövegjátékaiban, és teret nyer manapság is, az újra és újra kikényszerülő biedermeier életszemléletben. Babits kései háborús versét, a Kakasviadal szavait idézve, ki tudná megmondani, hogy napjaink »kakasviadal, bolhaverseny« cirkuszában hol veszett el »nemesség, élet, érdemesség?«”
Ugyancsak ajánljuk olvasóink figyelmébe a kötet egyik az Apokrif Online-on nemrégiben újraközölt tanulmányát, melyben a Nyugat szerzői műveiben az I. világháborúra adott reakciókról olvashatunk: “Harci zajtól szalad a múzsa”.
Fráter Zoltán új kötetét a 93. Ünnepi Könyvhét alkalmával 2022. június 10-én, pénteken, 15 órától, valamint 2022. június 11-én, szombaton, 11 órától dedikálja a Joshua Könyvek Vörösmarty téri (62-es) pavilonjánál. (A dedikálás facebook-eseménye.)
Apokrif Online 