Feketemosó: hatásvadászcímhelye

new york belvárosában például van egy gótikus templom / hajdanán még drogrehabilitációs programok zajlottak benne és bulik – Szabó Dárió írja a Feketemosót.

a versbeszélő és a szerző is
egy időben egyszerre
tudatmódosítószerek hiányában
egy blogra látogat ahol azt olvassa
külföldön bevett dolog hogy
a templomokat nem rendeltetésszerűen használják

mi tagadás
egy blog is hasonlatos a külföldi templomokhoz
leszámítva hogy a hangsúly a rendeltetésről
a szerűre tolódik esetében
amiben helye van a szubjektumnak
és az olvasónak is
még ha csak perselynyi is az a hely de hely

new york belvárosában például van egy gótikus templom
hajdanán még drogrehabilitációs programok zajlottak benne és bulik
ma már pókember filmek is forognak a templom melletti kiskertben
hogy az épület épphogy csak feltűnhessen a háttérben
egyszerre okos és szép elemként amivel lehet nagyzolni de
a nagyzolás mint vád már nem érheti
mindenesetre
new york ilyet is tud
meg a szerző meg a blogger is
de még a versbeszélő is
hát még a filmesek
ők aztán mindent

tornyai reggeltől délutánig elvesznek a felhőkarcolók ősvándorlásában
ezt meg az tudja csak aki filmeket sűrűn néz
éjjel a csorda szertefoszlik a város traumafüstjével és megkerülnek
ezt még senki sem tudja
sebzetten de évszázados arisztokratikus magabiztossággal
az ablakai kifejezéstelenek akár a város
széli táblák

a bent farkasszemet néző papok és kokain cowboyok között
isten nem
már csak pókember és a stáb rakhat rendet

isten egyébként egy szószátyár
de a jelenlétünkben a világ legcsendesebb valamiszerűsége
olyan csendes hogy a csend abszolút közelségében már azt is elfelejti
valaha embernek tervezte magát
pont mint egy versbeszélő

egy templom csak kívülről nézve tűnik menedéknek
de erről a blogokon nem beszélnek
mert csak versbe illenek
de versben látod
nincs elég
hírértékük
így végül
a film sem
forog tovább