Feketemosó: Hova, hova?

A hazatérésben az a legjobb / legnehezebb, hogy: ……………
Az elindulásban az a legjobb / legnehezebb, hogy: ……………
– G. Szabó Sarolta írja a Feketemosót.

A folyosó végén jobbra, aztán balra, majd megint jobbra.
Vagy szálljon vonatra, utána busszal folytassa útját.
Útlezárás, behajtani tilos, gyalogosforgalom a másik oldalon.
Holnap újra megpróbálom.

Nyaralni ment a család, ötszemélyes autó, rengeteg csomag. Könyök a másik oldalában, a lábak középen alig férnek el. A szállás egy kétszobás házikó, négyféle tapéta tíz négyzetméteren. Mintás bútorok, mintás függönyök, alig látom a többieket. Vettünk egy gitárt Szlovákiában, negyvenéves amerikai gitáriskolából tanultam meg néhány akkordot.
A retró túl sokáig aktuális, csak a régi mindig ugyanaz. Kevés az új – úgy általában bármiből.

Találtunk egy gumimatracot a parton, én szaladtam le érte. A legkisebb királylány legyen a legbátrabb! Megijedtem a sötét víztől, matrac nélkül tértem vissza. Egyszer volt azóta saját gumimatracom, nyilván kiszakadt két fürdés után. Kár, hogy feltalálták, túl jó. Görögországban lebegni a tengeren, a parttól messze ébredni fel.

Egyedül kirándultam az ország másik felében, a tűző nap és a csend megijesztett. Próbáltam képbe kerülni a cseh irodalommal, épp egy ijesztő novelláskötetet olvastam. Fényes nappal félni a szabadban – az azért új volt még nekem. Porlevest és szendvicset ettem napokig, ugyanazt a számot hallgattam minden este, újra és újra. A falu mintha minden irányban lejtett volna. Elvesztem a bükki erdőben.

Iszonyú lábszagra ébredtünk egy zsúfolt hostelszobában. Egy kicsi kerek ablakon jött csak be valami a belvárosi levegőből. Valamin sokáig vitatkoztunk a recepcióssal – csehül, angolul, németül és franciául. Nem jártunk sikerrel. A brnói egyetemeket óriásinak láttuk. Az egyik épület világított az erős napsütéstől, fújt a szél, mintha nem lenne holnap.

A hazatérésben az a legjobb / legnehezebb, hogy: ……………
Az elindulásban az a legjobb / legnehezebb, hogy: ……………

Még nem tudni semmi fontosat,
még minden csak lesz,
olyan félig-meddig otthon ez.