Mándy Iván két levele

Csevegés és ars poetica: Az Apokrif Online-on közölt két Mándy-levél elé

Írók magánlevelezését alapvetően három célból szokás olvasni. Van, aki nem tud betelni egy szerző stílusával, és az életmű publikálásra szánt részének végére érve is szeretné még tovább hallani a jól ismert hangot. Van, aki a szerzőt mint magánembert reméli jobban megismerni a levelekből. És van, aki az írói életművet megvilágító kijelentéseket, véleménynyilvánításokat, ars poeticákat keres bennük.

Mándy Iván Apokrif Online-on közölt két levele a harmadik típusú olvasónak kedveznek a legkevésbé, de azért számukra is tartogatnak valamit. A Déry Tibornak írott levélben Mándy azért méltatja a G. A. úr X-ben című regényt, mert az véleménye szerint olyan világot teremt, „ahol minden borzalom mellett is olyan kedves minden. / És ez az érdekes, ahogy az ember megkedveli azt a derűs, ártatlan borzalmat. Talán, mert minden és mindenki annyira valódi.”

Mándy saját műveiben is ezt a fajta kevert hangnemet alkalmazza: a kallódó figuráit körülvevő világba igyekszik belecsempészni valamiféle bájt (például a saját életet élő tárgyak szerepeltetésével). Érdemes azt is megfigyelni a fenti idézetben, hogy Déry (anti)utópiáját „valódinak” érzi. Az utópikus gondolatkísérlet és a valódiság közötti feszültség eltörlődik, és további elemzések tárgyát képezhetné, hogy Mándy műveiben a fantasztikus elemek miért nem aláássák, hanem erősítik az ő világa „valódiságának” benyomását (talán a leírások érzékletessége miatt?).

Még több anyagra fog lelni, aki a hétköznapi embert akarja megpillantani a levelekben. Tetten érhetjük például azt a rosszmájú humort, melyet gyakran kiemelnek a visszaemlékezők Mándy személyével kapcsolatban.1 A Cora Erzsébetnek írt levélben, mikor megemlíti, hogy Kálnoky László „elég csúnyán köhög”, gyorsan hozzáteszi: „Örömmel értesülök, Maga is kedves.” 

Ebben a levélben az is kedvét leli majd, aki szeretné újra hallani a jól ismert írói hangot és viszontlátni a jellegzetes prózatechnikákat. Az eltűnt macskáját kereső Kálnokyt Mándy novellaszerű jelentezéssel örökítette meg: „Lackó kinyitotta az ablakot és belekiabálta a sötét kertbe. / – Szüri! Szüri! / Az egyetlen lényt hívta, akihez még valami köze van.” Mándy ebben a rögtönzött képben szinte észrevétlenül erősíti a magányosság érzetét azzal, hogy megemlíti, a kert „sötét”. Ez a jelző ugyanazt sugallja, mintha azt írta volna, hogy „Kálnoky a vakvilágba kiabál, teljesen reménytelenül”, de közel sem olyan feltűnő, tolakodó módon. A macska nevének külön párbeszéddé emelése pedig olyan formai eljárás, ami tovább erősíti a levél novellisztikus jellegét.

Viszontüdvözölhetjük azt az írói látásmódot is, ami képes egyesíteni a mindennapit a nagyszabásúval, vagy épp a közösségi tereket a személyes szférával. Amilyen természetességgel ülteti Mándy Kossuth Lajost a villamosra vagy Istent egy kávéház asztalához az elbeszéléseiben, ugyanolyan magától értetődő gesztussal játszik el a levelezésében azzal a gondolattal, hogy odaillene-e ő maga a tévében látott műkorcsolyázó világbajnokságba: „A műkorcsolyázónők igen csinosak voltak, de alig hihető, hogy eggyel is összeakadok. Nincs előttem az a kép, ahogy a jégen száguldok.” Az utóbbi mondatban még Mándy filmszerű képekben való gondolkodásmódját is tetten érhetjük.

Természetesen az itt közölt két levél csak ízelítő a most megjelent Mándy Iván válogatott levelezése c. kötetből. Hogy a teljes anyag melyik típusú olvasónak kedvez? Ezt döntse el ki-ki saját maga.

Tamás Péter

mandy-ivan-valogatott-levelezese-konyvborito
Mándy Iván válogatott levelezése

A közreadó előszava

A szerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 2018 őszén látott napvilágot a Magvető Könyvkiadónál a jelenleg Mándy Iván válogatott levelezése munkacímet viselő kötet. Ebből közlünk most két darabot: Mándy Corà Erzsébetnek írott [1958]-as és Déry Tibornak szóló [1964]-es küldeményét. Corà Erzsébet festő már 1948-ban megismerkedett az íróval, akivel 1995-ös haláláig mindvégig jóban voltak. Kapcsolatuk éppen az ’50-es években volt a legintenzívebb, és a levél nemcsak az író, hanem a magánember Mándy világába is betekintést nyújt. Déry Tibor és Mándy Iván kapcsolatáról mind ez idáig keveset tudtunk. Két Dérynek írott Mándy-levél szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának Déry-hagyatékában, melyek közül itt a későbbi darabot közöljük: ez tulajdonképpen egy gratuláció a G. A. úr X-ben című könyvhöz. (A másikban, az [1963?]-asban pedig a Szerelem és más elbeszélésekhez gratulál Mándy – ez is szerepel a levelezéskötetben.)

A gépelt, autográf aláírással ellátott leveleket a mai helyesírás szerint közöljük. Egységesítve, középre zártan szerepel a dokumentumok datálása, mely – mivel egyik levélen sem szerepel a megírás időpontja, valamint hiányoznak a borítékok is – mindkét esetben kikövetkeztetett, amit [ ] jelöl. Formailag a levelek szövege egységesített, az eredeti bekezdéseket megtartja, de sorkizárt szedéssel. A levelek szövegéből a balra zárt megszólítás ki van emelve, a kettő között térköz található. A búcsúformula új bekezdés. Az aláírás térköz után jobbra zárva található.

Mándy Iván 1956-ban (fotó: Lakatos István / PIM)
Mándy Iván 1956-ban (fotó: Lakatos István / PIM)

Mándy Iván2 – Corà Erzsébetnek3

[Budapest, 1958. február 1?.]

Sziszi, kérem,

remélem, nemcsak a társaságban tündököl,4 hanem dolgozik is. Mint hódolója itt Pesten, aki lassan már ki se mozdul odújából. Egyik rádiójáték a másik után.5 Aztán majd hozzá kell kezdeni a filmnovellához is. 

Egyébként egy közepes társaságban könnyű brillírozni. Nem bánnám, ha inkább olyan régi stílusú képeket festene. A Maga fanyar modorában.

Szerény kis társasággal voltam a Fészekben.6 A műszaki szerkesztő7 volt jelen a Magvetőtől és egy igen csinos nő (ugyancsak Magvető), hogy megünnepeljük végre kötetemet. Ebbe – anyagilag! ­– beszállt Hajnal Gábor8 is, akinek verseskötete ugyanannál a cégnél jelent meg.9 Azt hiszem, rajong fent jelzett csinos hölgyért. Ettünk-ittunk – szerényen. Fizettünk – részemről még szerényebben. Aztán kaptam egy jó hűlést, mert huzatos helyen ültünk. Egyébként is egyre többet nyavalygok. Nem szellemileg, de ami egészségemet illeti. Mindegy. Azért megmaradok.

Lackónál10 voltam megint. Azt mondja, az a bizonyos tüdőbeszüremlés elég komisz, rosszindulatú. Akkor volt első napja láztalan. De elég csúnyán köhög. (Örömmel értesülök, Maga is kedves.) Szüri11 eltűnt, egész nap nem jött haza. Lackó kinyitotta az ablakot és belekiabálta a sötét kertbe.

– Szüri! Szüri!

Az egyetlen lényt hívta, akihez még valami köze van.

Ez jó érzelmes, mi? Különben tessék, itt a novella!

De ami a lényeg, Szüri nem került elő, legalábbis aznap este. Lackó mamája12 azt mondja, széttépték a kutyák. Nem Szultán és Ádler, vagy hogy hívják azt a muris kutyát – Zádor, igen! Hanem idegen vérebek kerültek a kertbe.

Szmival13 találkoztam, de elfelejtettem átadni az üdvözletet. Nem baj. Valószínűleg még összeakadok vele.

Képzelje! Írt egy rokon lány, akit soha életemben nem láttam, hogy találkozni akar velem. (Ismertetőjel: Nem „kimondottan” kövér.) Hát majd megnézem, aztán eliszkolok. Egyáltalán, szemtelenség, hogy élnek rokonaim, és ha már élnek, miért jelentkeznek. Azt írja, már az Ifjúsági Rádióhoz is küldött levelet. Nagyon sürgős lehet neki… Biztosan írói ambíciói vannak…

Ha már Sztanyi,14 a drága, a kedves, ott van, méltóztatna visszakérni tőle a novelláskötetemet, melyet – Kálnokyval együtt – ki méltóztatott selejtezni könyvtárából. Figyelmeztetem, újabb kötetet nem adok. Nem nagy fenyegetés, mert tíz-húsz évig úgyse jelenik meg semmim.

Somogyiéknál néztem televíziót, a műkorcsolyázó világbajnokságról. Panni nem volt bent a sötétben, mert hindu meséket írt, vagy stilizált. Román15 oldalán most már irodalomra veti magát. A műkorcsolyázónők igen csinosak voltak, de alig hihető, hogy eggyel is összeakadok. Nincs előttem az a kép, ahogy a jégen száguldok.

Hideg van, ronda hideg és megfagyok. Utálatos az egész. Ezen még az se segít, hogy Vándor (Vidor)16 bemutat egy bárénekesnőt, valamilyen Évát, aki irtó erőteljes izomzatú a hírek szerint. Nem áll ellent, ha valahova jó kritikát írnak róla. De hát írok én jó kritikát presszósnőkről? Van neki férje is, mert tisztes polgári nő, csak hát az egzisztenciáját biztosítani kell. Mármint, hogy jó kritikákkal.

Abban a reményben írok, hogy túlélte a ródlikirándulást. Ilyen butaság…! Inkább ülne a meleg szobában. De hát a társaság. – Pezseg az élet! Sajnos, nem tudok rajzolni. Pedig megnyerő vagyok, ahogy mackóban verem a gépet.

Hódolattal

Iván

Mándy Iván és felesége, Simon Judit (fotó: PIM)
Mándy Iván és felesége, Simon Judit (fotó: PIM)

Mándy Iván – Déry Tibornak17

[1964]

Kedves Tibor,

kétszeres szemtelenség és hanyagság, hogy most köszönöm meg a könyvedet,18 ebből az alkalomból. Mármint a német ajánlás alkalmából. De hát megint úgy történt, hogy néhány nap alatt elolvastam, de amíg néhány értelmes sort összehozok róla, hát az már nem megy olyan könnyen.

Azt hiszem, ebben a könyvben, valami új kezdődik Nálad. A regény atmoszférája döbbenetes, és ennek ellenére jó lenne abban az országban létezni, ahol minden borzalom mellett is olyan kedves minden.

És ez az érdekes, ahogy az ember megkedveli azt a derűs, ártatlan borzalmat. Talán, mert minden és mindenki annyira valódi.

Larra Erzsébet kisasszony19 pedig az újabb irodalom (ezt le merem írni) legkülönösebb nőalakja. Ezt kéne ismerni. Mennyi báj és kegyetlenség van benne. És megint az, hogy teljesen valódi, mindig helytáll önmagáért, anélkül hogy felelősséget vállalna az elmúlt öt percért.

Rengeteget tudsz a nőkről. Ilyen figurát az utóbbi évtizedekben nem teremtettek.

Hát kérlek, nagyon köszönöm, hogy eszedbe jutottam. Hogy minden átmenet nélkül erről írjak. Egy elbeszélésem jelenik meg a Hanser Verlag nemzetközi gyűjteményében,20 de egyébként nem kötöttek le tőlem könyvet. Legfeljebb néhány novellám jelenik meg különféle antológiákban.21

Tán a Fabulya, vagy a Pálya szélén érdekelné valamelyik kiadót.22

Még egyszer köszönöm, hogy gondoltál rám, és bocsásd meg ezt az esetlen levelet. G. A. jobb feljegyzéseket írt.

Szeretettel üdvözöl

Mándy Iván

(Közreadja: Darvasi Ferenc)

Jegyzetek

1 Lásd Darvasi Ferenc beszélgetését Ács Margittal (http://epa.oszk.hu/00300/00381/00196/EPA00381_kortars_2014_10_25203.htm) és Lator Lászlóval (http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-szeptember/termeszetesnek-ereztuek-hogy-nem-publikalhatunk-Beszelgetes-Lator-Laszloval-Mandy-Ivanrol).

2 Mándy Iván (1918–1995): író.

3 Corà Erzsébet (1927): festő, Mándy jó barátja az 1950-es évektől. Az íróval való kapcsolatáról lásd: Darvasi Ferenc: „Olyan volt, mint egy családtag”. Beszélgetés Corà Erzsébet festővel = uő: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról. Corvina, Budapest, 2015. 187–205.

4 A sárospataki művésztelepen volt 1958 januártól márciusig Corà Erzsébet.

5 Mándyt 1949-ben tiltották be, a szilenciumot 1954 második felében oldották fel. Az 1949-ben megjelent Vendégek a Palackban című novelláskötet után először 1955-ben jelenhetett meg könyve, az 1944-es Az enyedi diák átdolgozott változata, az Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei. A betiltás évei alatt és később is bedolgozott a Magyar Rádiónak. Kezdetben csak dramatizálhatott és átdolgozásokat készíthetett, de 1954 végétől már önálló rádiójátékait is bemutatták. 

6 A Kertész utcai Fészek Művészklub.

7 Az Idegen szobák műszaki szerkesztője Kéri Tamás (1926–?) volt, aki a Magvetőnél, majd a Corvinánál dolgozott, később rádiós szerkesztő lett. 

8 Hajnal Gábor (1912–1987): költő, műfordító.

9 H. G.: Szeptemberi nyár. Magvető, Budapest, 1957.

10 Kálnoky László (1912–1985): költő, műfordító.

11 Kálnoky szürke macskája, akit a költő rendkívüli módon szeretett.

12 Dr. Kálnoky Istvánné Kállay Malvin (1888-1971) 

13 Szomráky Sándor (1926–1992): író, költő, műfordító.

14 Dombrovszky László (1894–1982): festő, Corà Erzsébet férjének, Sugár Gyula (1924–1991) festőnek a barátja. Sugár és Dombrovszky szintén a sárospataki művésztelepen volt ekkor. 

15 Román József (1913–2008): művészeti író, esztéta. Somogyi Panni – férjezett nevén Román Panni – (1930), a későbbi néprajzi gyűjtő 1950 és 1952 közt volt Mándy barátnője. 1952-től már Román Józseffel volt párkapcsolatban, akivel 1964-ben házasodott össze. Mándy és „az ifjú, szőke Panni” megismerkedése Lakatos István anekdotikus tálalásában: Kabdebó Lóránt: Lakatos István = uő: Elvesztett otthonok. Debrecen, Csokonai, 2003. 74–75. Maga Somogyi Panni a Mándy Ivánnal való kapcsolatáról: Darvasi Ferenc: „Talán föl sem fogtam, milyen nagy író.” Beszélgetés Román Panni néprajzi gyűjtővel, Mándy Iván egykori barátnőjével. = uő: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról. Corvina, Budapest, 2015. 243–251.

16 Vidor Miklós (1923–2003): író, költő, műfordító.

17 Déry Tibor (1894–1977): író.

18 Déry Tibor: G. A. úr X-ben. Szépirodalmi, Budapest, 1964.

19 A G. A. úr X-ben szereplője.

20 A Lány az uszodából jelent meg a Hanser kiadványában: I. M.: Das Mädchen aus dem Schwimmbad. Übersetzt von Lajos von Horváth = Exkursionen. Erzählungen unserer Zeit. Auswahl Leonore Germann. Hanser, München, 1964. 180–186.

21 A Lány az uszodábólt követően a Fagylaltosok fordítása jelent meg egy nyugat-német antológiában, Friderika Schag fordításában: I. M.: Eisverkäufer = Ungarische Erzähler der Gegenwart. Herausgegeben und eingeleitet von Friderika Schag. Reclam, Stuttgart, 1965. 238–248. Rendszeresen 1972-től kezdték közölni Mándyt kelet- és nyugat-német (valamint német nyelvű) antológiákban, folyóiratokban. (A német nyelvű kitételre azért van szükség, mert egyrészt a Corvinának is voltak német nyelvű kiadványai, melyekben az író megjelent, másrészt osztrák folyóiratban is publikált.)

22 Az első német nyelven is megjelenő könyve a Fabulya feleségei és egy elbeszéléskötet volt 1966-ban: I. M.: Die Frauen des Fabulya. Übersetzt von Friderika und Elemer Schag. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart, 1966.; uő: Erzählungen. Ausgewählt und aus dem Ungarischen übersetzt von Elemer Schag. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1966. A pálya szélén 1971-ben jött ki németül: uő: Am Rande des Spielfeldes. Übersetzt von Friderika Schag. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart, 1971.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s