Feketemosó: Kinley MacGregor: A csábítás mestere – A tömörített változat (5.)

“Egy alávaló, hitvány gazember vagyok. És ráadásul még le is fektettelek!” – Evellei Kata írja az Apokrif blogját.

Evellei Kata sorozatának előző részei itt olvashatók:

A csábítás mestere – A tömörített változat összes része itt tekinthető meg.

Kinley MacGregor: A csábítás mestere
Kinley MacGregor: A csábítás mestere

5. felvonás

1. szín: Jack szobája. Jack az ágyon hever, ugyanabban a pózban, mint az előző felvonás végén. Ajtó nyílik.

 

Lorelei *beóvakodik*: No lássuk… *közelebb lép az ágyhoz*

Bíborvörös Szaténtakaró *lejjebb csúszik*

Lorelei *eltakarja a szemét*: Vááá! *átnéz az ujjai között* Na még egy kicsit…

Bíborvörös Szaténtakaró *még lejjebb csúszik*

Lorelei: Ez az… 

Bíborvörös Szaténtakaró *még lejjebb csúszik*

Lorelei: Gyerünk… 

Bíborvörös Szaténtakaró: Legyen elég ennyi.

Lorelei *csalódottan*: Bú.

Bíborvörös Szaténtakaró: Hehehe. Inkább rajzolj, szivi.

Lorelei: Hát jó. *megteszi* Hé, ez az eszméletlen emberről készült zsírkréta-tanulmány egész jó lett.

Bíborvörös Szaténtakaró: Szerintem is.

Lorelei *megtorpan*: Ááálljon meg a menet. Hiszen a takarók nem beszélnek!

Bíborvörös Szaténtakaró: Ööö… én vagyok a kivétel… 

Lorelei *ijedten*: Jack! Maga az?

Jack: …Csudába.

Lorelei: Uramisten! Maga végig ébren volt?

Jack: Yep.

Lorelei *fölháborodottan*: Hogy merészelt így becsapni, miután megmérgeztem?

Jack *kurrogva*: Szeretkezni akarok magával, Lorelei. *letaperolja*

Lorelei *piheg*: De Justin –

Közönség *facepalm*: Ugh!

Lorelei: …a pokolba Justinnal.

Közönség: Na végre! *kukoricát ragad* Lássuk a medvét!

Szaxofon *nótára gyújt*

Kandalló Lángja *lobog*

Rózsabimbók *kipattannak*

Vonat *bemegy az alagútba*

Közönség: Ez mind nagyon érdekes, de mi lesz a szexszel?

Szex *fantasztikus és elsöprő és utánozhatatlan és úgy egyáltalán, aki azt állítja, hogy Black Jack Rhysnál jobban szexel, az vagy hazudik, vagy tényleg jobban szexel nála*

Lorelei *elhaló hangon*: Olyan meleg és nedves vagy…

Jack: Ööö… ezt nem nekem kellett volna mondanom?

Lorelei: Szerintem a fordító összekeverte az alanyt a tárggyal.

Jack: Nem ez lenne az első eset… 

Lorelei *kéjesen*: Ma éjszaka végre nővé váltam a szó minden értelmében. Mindegyikben, külön-külön.

Jack *komoran néz*

Lorelei: Minden oké?

Jack: Egy alávaló, hitvány gazember vagyok. És ráadásul még le is fektettelek!

Lorelei: Mintha némi lelkiismeret-furdalást éreznék.

Jack *maga elé meredve*: Ha már így kérlelsz, elmondom, amit még soha senkinek nem mondtam el… Én nem akartam kapitány lenni, Lorelei.

Lorelei: Akkor miért nem mondasz le?

Jack: Mert a legénység szó szerint kibelezne.

Lorelei *megborzong*: A kalózok néha szörnyűek tudnak lenni…

Jack *megbotránkozva*: Hogy mondhatsz ilyet? Már megint azok az előítéletek!

Lorelei: De hiszen az előbb –

Jack *sötéten*: Én gyilkoltam, Lorelei. Öltem. Kioltottam egy emberéletet. Elpusztítottam valakit. Kinyírtam. Végeztem vele. Hidegre tettem. Likvidáltam. Eltettem láb alól.

Lorelei *elveszi tőle a szinonimaszótárt*: Akarsz róla beszélni?

Jack: Naná! Szerintem miért hoztam szóba a háttérsztorimat most, hogy már csak néhány fejezet van hátra?

Lorelei *gyengéden*: Akkor ki vele.

Jack: Megöltem a rabszolgatartómat. Aki megölte az anyámat. Aki gyerekként eladott egy pár cipőért. Ami ráadásul nem is volt jó a lábára.

Lorelei *együttérzőn*: Ó, Jack… ez borzalmas.

Jack *maga elé mered*: Ha behunyom a szemem, még mindig látom magam előtt a bütyköket, amik a nagylábujján nőttek…

Lorelei *suttogva*: Senkinek nem lenne szabad rosszul méretezett lábbelit hordania…

Jack: De ez még mind semmi! Az apám később eljött hozzám a bordélyba!

Lorelei *le gasp*

Jack: De ez még mind semmi! Amikor könyörögtem, hogy váltson meg, lerázott!

Lorelei *szívéhez kap*

Jack: De ez még mind semmi! Még belém is rúgott!

Lorelei *kezét tördeli*

Jack: De ez még mind semmi! Az ő cipője is el volt méretezve!

Lorelei *hitetlenkedve*: Kicsit vastagra sikerült az angst, nem?

Jack *keserűen*: Pedig így volt… azóta nem bízom senkiben és semmiben.

Lorelei *vigasztalón*: Egyszer majd te is meg fogod találni a megfelelő cipészt, Black Jack Rhys.

Lényegtelen Kalózok Valamelyike, Aki Annyira Lényegtelen, Hogy Már Száma Sincs *ordít*: Kapitány! Vihar közeleg!

Jack: Csak ide ne érjen.

L. K. V. A. A. L. H. M. Sz. S.: Kapitány! Ideért!

Jack: Csak a hajó ne gyulladjon ki.

L. K. V. A. A. L. H. M. Sz. S.: Kapitány! Ég a hajó!

Jack: Nabakker. *intézkedik* Mindenki a mentőcsónakokba! Morgan hajója nemsokára ideér!

Lorelei *csónakba száll*: Ki az a Morgan?

Jack *mellészáll*: Első fejezet, szivi. Legjobb barátom, emlékszel?

Lorelei: Akivel azóta egy szót sem beszéltél? Nem, valahogy kiment a fejemből.

L. K. V. A. A. L. H. M. Sz. S. *beleesik a vízbe*

Jack *habozás nélkül a háborgó tengerbe veti magát, hogy megmentse hű embere életét*

Lorelei *habozás nélkül utánaveti magát, mert egy csöpp esze sincs*

Csónak *habozás nélkül elhúz a francba*

Hajó *habozik, aztán fölrobban*

Lorelei *fölbukik*: Jaaack!

Jack *beúszik jobbról*: Lorelei! Te meg mit keresel itt?!

Lorelei *fuldokolva*: Megmentelek!

Jack *facepalm, aztán rájön, hogy inkább úsznia kéne*: Tessék, erre mássz rá.

Fedélzetdarab *pont akkora, hogy mindketten kényelmesen ráférnek*

Jack: Most pedig reménykedjünk, hogy megtalálnak minket.

 

2. szín: Hányódó tutaj a nyílt tenger közepén.

 

Lorelei *félve*: Itt fogunk meghalni, Jack?

Jack *merőn néz*: Tudom, hogy hol fogok meghalni, Lorelei, és ez nem az a hely. Megéreztem, amikor az Isla de Los Ratónes Rabiosos környékén jártam, hogy ott, csakis ott történhet meg a végső párbaj Wallingforddal, amelyben halálomat lelem –

Lorelei: Tudod, attól, mert TE nem itt fogsz meghalni, én még simán földobhatom a talpam.

Jack *csalódottan*: Azt reméltem, egy darabig még Wallingfordról meg Justinról meg rólam lesz szó.

Lorelei: Ezer bocsánat, megfeledkeztem arról, hogy addig nem érhetünk szárazföldet, amíg kellően ki nem tárgyaltuk az újabb cipőgondokat.

Jack *hátradől*: Szóval tudom, hogy a párbaj, amelyet nem nyerhetek meg, a végzetemet jelenti majd, mégsem kívánok dacolni a sorssal, mert –

Lorelei: Csak vicceltem. Föld.

Jack: Ó. Hát akkor ússzunk ki, ha már itt vagyunk. *megteszik*

Lorelei: Fuh! Most mit csinálunk?

Jack: Először is eszünk, aztán előadom a maradék háttérsztorimat, aztán dugunk.

Lorelei: Nem dughatnánk csak szimplán?

Jack: Hát jó.

Szex *mivel mindketten nemrég értek partot, hullafáradtak, mocskosak, büdösek, és le vannak égve, természetesen fantasztikus és lélegzetelállító*

Jack: Háttérsztori? Na? Na?

Lorelei: Ami azt illeti, tök fölösleges nekem is előadnod, mert az olvasók már tudják.

Jack *lepittyed*: Ó…

Lorelei *vigasztalón*: Úgy veszem, hogy nagyon drámaian adtad elő, jó?

Jack: Drámaibban, mint Justin?

Lorelei *headdesk*

Jack *félre*: Aha! Szóval mégis őt szereti! Ne is reménykedj, Jack… Ez a nő sohasem fogja viszonozni, amit iránta érzel… *hangosan* Megyek, megnézem, mi van abban a bokorban.

Lorelei *félre*: Hát itt hagyott… Black Jack Rhysnak senkire nincs szüksége. Ne is reménykedj, Lorelei… Ez a férfi sohasem fogja viszonozni, amit iránta érzel… *hangosan* Az a bokor nagyon érdekes, én is megnézem.

Bokor: Nini, mit rejtek! Egy komplett várost!

Jack *hátrahőköl*: Egy város… ettől féltem… már tudom, mitől volt olyan ismerős ez a partszakasz… Ez a sziget nem más… mint az Isla de Los Ratónes Rabiosos!

 

Vajon mi várja Jacket és Lorelei-t ezen a rejtélyes szigeten? Élet – vagy halál? Tragikus végzet vagy boldogságuk beteljesülése? Akárhogy is: a kalandok véget érnek a júniusi, befejező résszel!


 

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s