Magolcsay Nagy Gábor Második ismeretlen című verseskötetének összművészeti bemutatója, Katona József Színház, 2015. 11. 03.
DNS-spirál. Neutrális tér. Fokozzam még? Szociológiai mottóra alapozott esztétikai program. Logo-mandalák. Zene. Dimenziók. Öt plusz egy üres szék. Magolcsay Nagy Gábor Második ismeretlen című kötetének bemutatója a Katona József Színházban, 2015. november 3-án.
Milyen egy színház előtere? Zajos. Többszöri, jól irányzott próbálkozás az est megnyitására. Játék a zenével, játék a fényekkel, játék a vetítéssel, hogy aztán kezdődjön. A gitárnál Győrffy Ákos (a Horhos fele), a mikrofonnál Rajkai Zoltán. A laptop mögött Szabó Kristóf felel a vizuális élményért; a kötet versei kivetítve, még szép, hiszen a kötetkoncepció (egyik) vezérfonala a vizuális élmény. Rajkai Zoltán olvassa fel őket, s mint utólag bevallja, hiába volt már közel ezer verssel dolga életében, erre az estre felkészülni a pályája eddigi legnagyobb kihívása volt; a szövegek megszámlálhatatlanul sok rétegből állnak, sok olvasatot és hangulatot adhatnak vissza. A bemutatón jelen volt Szabó Imola Julianna, a kötet tervezője, Szalai Zsolt, az AmbrooBook szerkesztője, Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, az est moderátora, és természetesen a szerző, Magolcsay Nagy Gábor, miskolci (vizuál)költő, zenész, összművészeti projektek megálmodója és megalkotója. Első kötete 2009-ben jelent meg, 150° címmel.
Gaborják Ádám alaposan górccső alá vette a kötetet és annak kontextusában az est résztvevőit. Mint kiderült, az Ambroozia már korán felfedezte azt a különleges irányzatot, amit a szerző képvisel verseivel. Többszörös publikálás és a véneki tábor után került szóba a kötet; a tervből hamarosan projekt lett, lázas e-mailezés Szabó Imolával, aki az elején leszögezi, hogy az első perctől fogva képként kezelte a szövegeket. Az, hogy a szerző és Imola hogyan találtak egymásra, már feledésbe merült, a Varratok volt nagy hatással Magolcsayra, és talán utána beszélt Imolával? Igazából lényegtelen. A lényeg az intenzív alkotás, ötletelés, amibe belevetették magukat, a hetek, ami alatt megtanulták Imola hallgatását, a „szégyen” (mint szó) mérete és formája, a tökéletes font megtalálása, és az interakció megalkotása az olvasókkal, finom provokáció.
„Én meg akarlak erőszakolni titeket” – mondja Magolcsay, és még mielőtt rosszra gondolnánk (hiába hülye, aki nem), a kötetről van szó még mindig, a belerejtett meglepetésekről, az összefirkálásért kiabáló papírról, a számokkal behelyettesített betűkről, a szövegekről, amikért tótágast kell állnunk vagy nekünk, vagy a kötetnek.
Természetesen még jóval több dimenziója volt a beszélgetésnek; filozófia, alkotói program, a művészeti ágak összefonódása, Debussy, mitológia, lineáris anagrammatikus olvasásmód, a szöveg felfejthetőségének útjai és így tovább. Ez hiába egy beszámoló, meg se merem kísérelni, hogy leírjam az est tartalmát, hiszen aki a kezébe veszi a Második ismeretlent, egyszerűen érezni fogja, mi mindenről szólhatott a beszélgetés.
Az estet Szabó Kristóf videóinstallációja és Győrffy Ákos gitárjátéka zárta. A kötet megvásárolható a Katona József Színház boltjában.
Kustos Júlia
Fotó: Sam Matysen
Apokrif Online 