Lantódi András versei (online megjelenés)

[Újra itt]

Újra itt
a vonaton
újra rád gondolok
újra köd van
tejfehéren
belefészkeli
magát a szemembe
te mosolyogsz
mindenütt ott
vagy nélkülem
a vonat kerek
kerekein úszik
tovasuhan álmom
már úgyse viselnélek
el szép szemed
kelepce a vonat
mint könny
úszik tova…

[ha keresztülnézel a felhőkön]

ha keresztülnézel a felhőkön
láthatsz minket itt alszunk
múlnak éjek napok mint hangyák
apró hangyák igen ezek mi vagyunk
emberi penész ostobaságok mérgeznek
minket félünk tükörbe nézni
hasonlatosságra teremtettünk
Párizs London Amszterdam
szendvics burger sör van jegyed?
utazhatsz mi még maradunk
Krakkó Varsó Riga messze a cél
van jegyed? utazhatsz mi még
maradunk emberi penész félünk
tükörbe nézni tekints ránk a
felhőkön keresztül ezek vagyunk
mi apró hangyák öregek mennek
ifjak jönnek állandó tumultus
szűk a kapu nem tréfa mindenki
kötényben a menetrend mint
metafora van jegyed? utazhatsz
mi még maradunk jobbról tél
balról tél háborúk határok
múlnak éjek napok apró hangyák
jó anyánk a pályaudvar…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s