Papp-Für János verse (online megjelenés)

fej, szív, bal és jobb váll

Még nagyon gyermek voltam egy
ablakkeretnyi világban. A függöny
szakadásain keresztül csak foltokban
látszott az utca. És akkor csatasorba
álltak az idős nénik, szétszórt
zászlórajok vonultak fegyelmezetten.
Mind egy irányba, arccal a földnek
feszülve. A kendők mögött lebegő
arcok, földig ér rajtuk a sötét.
Felismerhetetlenül egyformák. Meg
az a titkos jel is, amit a kezeikkel
csináltak; fej, szív, bal és jobb váll.
Kirohantam a ház elé és órákig ezt
gyakoroltam. Ezt az ellesett, titkos
jelet. Amikor az apám meglátta,
elfordulva itta meg a sört. Ilyen
még soha nem volt. Majd rám ordított,
hogy takarodjak vissza a házba.
Egyetlen nagy tócsába folyt össze
ablakunk előtt a harangozás. Valami
életbevágóan fontos kódot fejthettem meg.

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s