Mocsárláz
Kiss úr reggel a munkába igyekezett, mint mindig, ha ezen az útvonalon járt. Volt itt egy kis büfé, olcsó és iható forró csokoládéval, azt minden reggel elkortyolgatta, amíg az utcán végigment.
Most azonban, vagy tíz méterrel a büfé előtt rozsdabarna palánkfal tűnt fel, rajta nagy vörös felirat:
GYALOGOSFORGALOM A TÚLOLDALON
Kiss úr, bár alapvetően sohasem szokott szabályt szegni, csak ha kiváltképp szükséges, most mégis úgy döntött, okosabb a fal mellett ellavíroznia, mint átevickélnie az úton, majd vissza a túloldalra – tíz méterért. Miután meggyőzte magát, el is indult, miközben agyveleje már ki is takarta a felirat felét.
A lövés után, miközben Balog közrendőr egy intéssel megállította a forgalmat, Tóth rendőrhadnagy kényelmesen átbaktatott a földön fekvő Kiss úrhoz, aki olykor még meg-megvonaglott.
– Mit írjak a jegyzőkönyvbe? – kérdezte Balog közrendőr.
– Írd, hogy mocsárláz. – válaszolta Tóth rendőrhadnagy – Vagy inkább, hogy malária. Mégiscsak hivatalosabb úgy.