Török Sándor Mátyás verse és műfordítása (online megjelenés)

Emberek

Megsavanyodtak az ízületek
a külvárosi délelőttben.
Elfolynak lassan az emberek,
mint a fény a házak falán.
Akiben még lüktet valami nyár,
nem mer utcára menni.

Paul Verlaine:
Spleen

A rózsák túl vörösek voltak,
A repkények túl feketék.

Minden apró mozdulatod csak
Szítja bennem a kétkedést.

Túl kék volt az ég és túl enyhe;
Túl zöld a tó, szelíd a szél.

Félek tőle – mi más jöhetne? –
Egyszerre elfelejtenél!

A magyalfán játszó csillámlás,
A derűs puszpáng-levelek,

A végtelen mező s minden más
Fáj – ha veled nem lehetek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s