„Pókhoz hasonlítottam, most pedig látom, / én vagyok, aki hálót sző a születés / és a halál közé”
Kategória: költemény
Szabolcsi Viktória: Perseidák (online megjelenés)
„A hegek / szaggatott vonala az égboltra / húzott szögesdrót. A víz bőre / fekete, dermedt. Se tengeri /
szörny, se hős nem hörög föl, /
bokáján csak a csönd / nyelvcsapásai.”
Heverdle Réka versei (online megjelenés)
„Tollaim közt átsüvít a menetszél, /
mint Tibor bácsi haján, / ha a kocsmából decemberben jön haza. /
Spiccbe feszítem a lábaimat, / hogy max. pontot kapjak a zsűritől az ugrásra”
Benyó Tamás versei (online megjelenés)
„Maga sem tudta, pihen, vagy dolgozik, / mialatt a képernyő villódzó fénye táncolt / a szemében”
Szerényi Tamás versei (online megjelenés)
„Kevés voltam hozzád, / te többnek láttál, / mint bárki”
Benyó Tamás versei (online megjelenés)
„Az ország Nyugattól keletre, / hol nevem és számom / a zúzda szigorú magányában / tétlenül vesztegel”
Szerényi Szabolcs versei (online megjelenés)
„kint / nyirkos, hideg levegő tölti be a városi / éjszakát, egyvalami köztünk a / látható kapocs, a kezeink, / ahogy végig összekul- /
csolva az asztalon / pihennek.”
Pertics Gergő versei (online megjelenés)
„Csak azt, / csak azt az óvatos léptet, / csak azt nem hallják meg, melyet a kanjugoszláv, / direkt erre a célra kitenyésztett, / hiperintelligens harci kacsa lapos kis talpa üt / a tegnapi sárban”
Kugler Viktor versei (online megjelenés)
„Jó anyáink a nyakunkba varrták a sorsunkat, / nekünk kell hordanunk, / vagy kiejtenünk kezeinkből önmagunkat.”
Szerényi Tamás versei (online megjelenés)
„Még egy tejnek is van / szavatossági ideje, / meglehetősen rövid, / pedig abban / molekuláris szinten / kapcsolódnak egymáshoz / a szerves vegyületek”
