hálózati irodalmi folyóirat
„Ám a kilencvenes évek délszláv háborús atmoszférája, más-más gócpontokkal, mára visszatért, a gyerekek az iskolákban valószínűleg ismét szúróeszközt rántanak elő, egymást a falhoz basszák, talán szimulálva is a háborús helyzetet, megnevezve, falra festve és megszurkálva, agyonlőve a számukra démoni ellenséget” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.
„Évek óta érdekelt a gyermekek művészete, és úgy gondoltam, hogy itt van a gyermekkori erőnek és kreativitásnak az a dimenziója, amelyet teljesen figyelmen kívül hagynak azok az emberek, akik azt hiszik, hogy a gyermekkort intellektuális gyengeség jellemzi.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.
Az Apokrif irodalmi folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége 2024-ben újra kiírja közös, Apokrif Könyvek pályázatát. A pályázati kiírás elérhető … (tovább…)
„De vannak-e kortárs képregényes folyóiratok, és milyen hatásmechanizmusok fedezhetők fel bennük? A Képregénykulcslyuk második fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.
„Este Laurának mutattam, hogy ugye milyen szép lett ott, ahol nem lett ronda, és ahol ronda lett, ott még ragad is kicsit”
– Körtesi Márton írja a Feketemosót.
„Paktum az ördöggel, miszerint birtokolhatja saját életét, de milyen áron” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.
„a kultúra meg, / mint ruha másról a boldog szerelemben, / úgy hullt le róla, és most pőrén, vacogva, / de büszkén áll a semmiben dobogva / a Kárpátok dicső szíve”
„Ennek következtében a depresszió mégsem néma, éppen ellenkezőleg, egy állandó, szakadatlanul zajló diskurzus, amelynek a hallgatására és elemzésére kényszerülünk a betegség szorításában. A depresszió beszél, csak a depressziós szenved aszimbóliában, krónikus jelentésvesztésben.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.
„Ahogy fogyatkozott el alólam a világ, / meg kellett értenem, hogy falból kiesett szegek / lettünk, amik már akkor sem tartanak meg minket, / ha erővel visszaütjük őket”
„Az állatok antropomorf megjelenítése tetten érhető több képregénykultúrában is. A kortárs képregényes közegből ismerünk olyan magyar fordításban is elérhető képregényeket, melyeknek szereplői állatok, de olyat is, ahol a történetben egy sajátos formanyelvi megoldással bukkannak fel az állatok valamilyen antropomorf szerepet betöltve. Az első fejezet az állatok képregényes megjelenítési lehetőségeit tárgyalja hazai és külföldi példákon át.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.
Apokrif Online 