Zentán tartottak tudományos tanácskozást az irodalomtudomány fiatal kutatói (beszámoló)

Nyom-követés 4. Irodalomtudományi műhely-konferencia Zentán

2018 december nyolcadikán, Zentán került megrendezésre az immár hagyománnyá vált Nyom-követés konferencia. Az irodalomtudományi műhely-konferencia a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete és a Doktoranduszok Országos Szövetségének Irodalomtudományi Osztálya közös szervezésében jött létre. A doktorandusz hallgatók két szekcióban számoltak be kutatási eredményeikről. Az előadások témái ebben az évben is rendkívül szerteágazóak voltak. A szakmai vita kibontakozásáért dr. Kovács Krisztina (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Novák Anikó (Újvidéki Egyetem) felelt.

Szabó P. Katalin

Kerpics Judit (Szegedi Tudományegyetem) előadásában a magyar reformkorban kiemelkedő szerepű nemzeti öltözködés és a nyugati divat vetélkedésének járt utána a Nővilág c. folyóirat cikkeinek elemzésével. Szabó P. Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem) az 1840-es évek politikai nyelvhasználatát elemezte, a szűzvállakat viselő nemesek valóságinterpretációit hasonlította össze a liberális gondolkodókéival. Ezután Tolnai Ottó Szeméremékszerek című könyvének nem irodalom-, hanem ontoepisztemológiai központú elemzése következett Bakos Petra (Central European University Budapest) előadásában.

Rédai Gergely
Rédai Gergely

Rédai Gergely (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Kosztolányi Dezső korai novellisztikájáról adott elő, méghozzá az identifikációs tárgyak és a fantasztikum szerepét középpontba állítva. Horváth Anna (Szegedi Tudományegyetem) Jókai Mór A tizennegyedik című novelláját a mű kiadási és keletkezési körülményei, a történethez köthető valós történelmi események és a narráció összefüggéseiben értelmezte. Shakespeare Hamletjének anyakarakterét, Gertrude-ot választotta előadásának témájául Márki Zsófia (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), az előadása szereplő értelmezéstörténetét és a „szörnyű anya” archetípussal való összefüggéseit vázolta fel. Nyerges Gábor Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Orbán Ottó Az alvó vulkán című kötetében megjelenő, a költő saját korábbi életművére visszamutató önreflexiós alakzatokról tartott előadást, míg Branczeiz Anna (Pécsi Tudományegyetem) Oravecz Imre Matyi-ciklusát és Louis Glück Ararat című kötetét vetette össze azok bevett értelmezési hagyományainak megkérdőjelezésével. A szekció zárásaként Pikó András Gáspár (Szegedi Tudományegyetem) előadása hangzott el, ami a Hajnóczy Péter-életművet Hans Ulrich Gumbrecht jelenlételmélete felől kísérelte meg újraértelmezni. 

A második szekciót Vámos Violetta (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Vörösmarty Mihályról szóló előadása nyitotta. Az előadás betekintést nyújtott az ifjú Vörösmarty egyik olvasmányélményének, az ovidiusi Daphné-történetnek a befogadást illető körülményeibe. Mizsur Dániel (Eötvös Loránd Tudományegyetem) név és identitás összetett viszonyrendszerét vizsgálta Krúdy Gyula elbeszéléseiben. Balogh Gyula (Szegedi Tudományegyetem) szintén Krúdyról szóló előadása pedig az író kísértetkaraktereit és a velük együtt megjelenő miszticizmust mutatta be a századforduló előtti Krúdy-szövegekben. Kocsis Lenke (Újvidéki Egyetem) a verses regény történetével és a műfaj meghatározásaival kapcsolatos problémákat tárgyalta, a műfaj huszonegyedik századi újraértelmezésének szükségességét is felvetve egyúttal. Tanos Márton (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Mészöly Miklós és Sándor Iván prózapoétikáját vetette össze azzal a céllal, hogy megmutassa Mészöly írásmódjának továbbélését a magyar irodalomban. Semság Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Tamkó Sirató Károly költészetét a költő és teoretikus filozófiai és tudományos irodalomból merített inspirációinak tükrében vizsgálta, a Bergson-Einstein-ellentétet centrumba helyezve.

Radics Viktória
Radics Viktória

A kortárs magyar dokumentarista prózairodalom kérdéseit járta körül Radics Viktória (Miskolci Egyetem) előadása, amely kiemelt figyelmet fordított az elméleti, történeti és poétikai problémák szétszálazására. Szaplonczay Máté (Pontificio Instituto Orientale) a huszonegyedik századi vallásos ifjúsági irodalom előtt álló mediális kihívásokról tartotta előadását, kitérve a befogadó és az előállító oldalára is.

Kulcsár Sarolta
Kulcsár Sarolta

A kortárs vajdasági magyar  gyermekirodalom másságmódozatait mutatta be Kulcsár Sarolta (Újvidéki Egyetem), külön figyelmet fordítva a tanórán való alkalmazhatóság problémáira. Marosi Renáta (Selye János Egyetem) előadása pedig a Mary Poppins-könyvek anya-archetípusait vázolta fel Carl Gustav Jung elmélete alapján.

Marosi Renáta
Marosi Renáta

A rendezvény a Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

Semság Tibor

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s