Nyom-követés 4. Irodalomtudományi műhely-konferencia Zentán
2018 december nyolcadikán, Zentán került megrendezésre az immár hagyománnyá vált Nyom-követés konferencia. Az irodalomtudományi műhely-konferencia a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete és a Doktoranduszok Országos Szövetségének Irodalomtudományi Osztálya közös szervezésében jött létre. A doktorandusz hallgatók két szekcióban számoltak be kutatási eredményeikről. Az előadások témái ebben az évben is rendkívül szerteágazóak voltak. A szakmai vita kibontakozásáért dr. Kovács Krisztina (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Novák Anikó (Újvidéki Egyetem) felelt.
Kerpics Judit (Szegedi Tudományegyetem) előadásában a magyar reformkorban kiemelkedő szerepű nemzeti öltözködés és a nyugati divat vetélkedésének járt utána a Nővilág c. folyóirat cikkeinek elemzésével. Szabó P. Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem) az 1840-es évek politikai nyelvhasználatát elemezte, a szűzvállakat viselő nemesek valóságinterpretációit hasonlította össze a liberális gondolkodókéival. Ezután Tolnai Ottó Szeméremékszerek című könyvének nem irodalom-, hanem ontoepisztemológiai központú elemzése következett Bakos Petra (Central European University Budapest) előadásában.
Rédai Gergely (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Kosztolányi Dezső korai novellisztikájáról adott elő, méghozzá az identifikációs tárgyak és a fantasztikum szerepét középpontba állítva. Horváth Anna (Szegedi Tudományegyetem) Jókai Mór A tizennegyedik című novelláját a mű kiadási és keletkezési körülményei, a történethez köthető valós történelmi események és a narráció összefüggéseiben értelmezte. Shakespeare Hamletjének anyakarakterét, Gertrude-ot választotta előadásának témájául Márki Zsófia (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), az előadása szereplő értelmezéstörténetét és a „szörnyű anya” archetípussal való összefüggéseit vázolta fel. Nyerges Gábor Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Orbán Ottó Az alvó vulkán című kötetében megjelenő, a költő saját korábbi életművére visszamutató önreflexiós alakzatokról tartott előadást, míg Branczeiz Anna (Pécsi Tudományegyetem) Oravecz Imre Matyi-ciklusát és Louis Glück Ararat című kötetét vetette össze azok bevett értelmezési hagyományainak megkérdőjelezésével. A szekció zárásaként Pikó András Gáspár (Szegedi Tudományegyetem) előadása hangzott el, ami a Hajnóczy Péter-életművet Hans Ulrich Gumbrecht jelenlételmélete felől kísérelte meg újraértelmezni.
A második szekciót Vámos Violetta (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Vörösmarty Mihályról szóló előadása nyitotta. Az előadás betekintést nyújtott az ifjú Vörösmarty egyik olvasmányélményének, az ovidiusi Daphné-történetnek a befogadást illető körülményeibe. Mizsur Dániel (Eötvös Loránd Tudományegyetem) név és identitás összetett viszonyrendszerét vizsgálta Krúdy Gyula elbeszéléseiben. Balogh Gyula (Szegedi Tudományegyetem) szintén Krúdyról szóló előadása pedig az író kísértetkaraktereit és a velük együtt megjelenő miszticizmust mutatta be a századforduló előtti Krúdy-szövegekben. Kocsis Lenke (Újvidéki Egyetem) a verses regény történetével és a műfaj meghatározásaival kapcsolatos problémákat tárgyalta, a műfaj huszonegyedik századi újraértelmezésének szükségességét is felvetve egyúttal. Tanos Márton (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Mészöly Miklós és Sándor Iván prózapoétikáját vetette össze azzal a céllal, hogy megmutassa Mészöly írásmódjának továbbélését a magyar irodalomban. Semság Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Tamkó Sirató Károly költészetét a költő és teoretikus filozófiai és tudományos irodalomból merített inspirációinak tükrében vizsgálta, a Bergson-Einstein-ellentétet centrumba helyezve.
A kortárs magyar dokumentarista prózairodalom kérdéseit járta körül Radics Viktória (Miskolci Egyetem) előadása, amely kiemelt figyelmet fordított az elméleti, történeti és poétikai problémák szétszálazására. Szaplonczay Máté (Pontificio Instituto Orientale) a huszonegyedik századi vallásos ifjúsági irodalom előtt álló mediális kihívásokról tartotta előadását, kitérve a befogadó és az előállító oldalára is.
A kortárs vajdasági magyar gyermekirodalom másságmódozatait mutatta be Kulcsár Sarolta (Újvidéki Egyetem), külön figyelmet fordítva a tanórán való alkalmazhatóság problémáira. Marosi Renáta (Selye János Egyetem) előadása pedig a Mary Poppins-könyvek anya-archetípusait vázolta fel Carl Gustav Jung elmélete alapján.
A rendezvény a Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Semság Tibor
Apokrif Online 