Szendi Nóra regényrészlete (online megjelenés)

Itt a lét a tét

(részlet a Természetes lustaság munkacímű regényből)

Szendi Nóra
Szendi Nóra

Mi, te nézed azt a szart, mondta panaszosan Bardi Bandi.

Ja, mondta bosszúsan. Azt néztem. Most.

Itt a lét a tét, dalolta a reklám végét jelző hang a szobájából.

Úgyhogy, kezdte. Bardi Bandi úgy nézett rá, mint egy anyja csecséről frissen leszaggatott kölyökkutya. Megfogta a szék karfáját, nézett merőn Bardi Bandira, és arra gondolt, mi a fasznak jött ki a szobájából.

A verődésekre. Az ütődésekre. Bardi Bandi sokféle irritációt okozott, de ekkora zajt soha nem csapott.

Épp kezdődött a reklám. Feltápászkodott, és kislattyogott megnézni, mi van. Valami olyasmit gondolt, hogy esetleg Bardi Bandit megtépték a szkinhedek, ott hever a konyhában felnyitott hassal, és akkor csinálni kéne valamit, ha mást nem, becsomagolni néhány fekete szemeteszsákkal, és begyömöszölni a kukába. Vagy, rendben, segíteni a nyomorulton, végül is rendesen fizeti a lakbért.

Amikor benyitott, Bardi Bandi a konyhapultnál állt, neki háttal, görbén és furcsán megrogyva. Valami ételhordóból, szörtyögve tömte magába az anyjától hozott kaját. És ekkor még mindig visszamehetett volna, mert olyan halkan tudott közlekedni, hogy a Bardi Bandi észre se vette. Erre mit csinált, krákogott. Bardi Bandi kanállal a kezében, félkézzel a pulton támaszkodva megfordult. Az állán egy lencse ült. A kanálról néhány lencse a csempére hullt. Rosszallóan rájuk pillantott, de Bardi Bandi nem vett észre semmit.

Haver, de kurva jó, hogy itt vagy, mondta Bardi Bandi akadozó nyelvvel, olyan mozdulattal, mintha így, kanalastul, öt méter távolságból át akarná ölelni. Oldalvást lépett, hogy el ne veszítse az egyensúlyát, szétkenve a kanálról lepotyogott lencsét.

Hát még nekem milyen kurva jó, morogta félhangosan.

Kérsz, mutogatott Bardi Bandi az ételhordóra.

Nem, kösz, mondta.

Na jó, elmondom, mondta Bardi Bandi egyre a kanállal hadonászva. Még maradt rajta némi lencse. Nem bírta róla levenni a szemét.

Hoztam mékkét sört, mondta Bardi Bandi. Ezt má, má szerintem értett. Érett. Böffentett. Elnézést, hadonászott a kanállal. Kicsikét beittunk a srácokkal. Még a infós izékkal, akik a, a fősuliról, na, tudod, azokkal.

Ja, mondta.

Na várjá, halászom is elő, mondta Bardi Bandi. Kóvályogva kereste a söröket. Részegen még borzasztóbb volt, ha tüsténkedik.

Nem tennéd le azt a kanalat, kérdezte némi éllel.

Fogmármeg, nyomta a kezébe Bardi Bandi, vagy ehetsz is belőle amúgy, egyé nyugodtan, én keresem a söröket.

Próbálta úgy fogni a kanalat, hogy ne érjen hozzá a lencsés részéhez, főképp pedig Bardi Bandi nyálához. Bardi Bandit szemmel tartva a konyhapulthoz ment, és letette a kanalat.

Bardi Bandi tántorogva, görnyedten kotorászott budmilhátizsákjában. Idegesen fülelt. Még mindig reklám. Bardi Bandi időtlen időkig kotorászott. Végre megtalálta. Az asztalhoz imbolygott, kicsapta a söröket, és a székre tottyant. Ő mozdulatlanul figyelte.

Na, mondta Bardi Bandi, és megnyitotta az egyik sört. Neked hoztam, bökött a másik sörre, kicsit túl közelről, mert eldőlt, gurulni kezdett. Az asztal szélén elkapta.

Kösz, nem kérek, mondta.

Egyszer aén kedvemért, mondta Bardi Bandi a részegek fertelmes, bugyuta erőszakosságával.

Mindjárt folytatódik a Vévé, mondta kelletlenül.

Mi, te nézed azt a szart, mondta panaszosan Bardi Bandi.

Ja, mondta bosszúsan. Azt néztem. Most.

Itt a lét a tét, dalolta a reklám végét jelző hang a szobájából.

Megfogta a szék karfáját, nézett merőn Bardi Bandira, és arra gondolt, mi a fasznak jött ki a szobájából. Aztán leült.

Ez a beszéd, mint barát a baráttal, mondta Bardi Bandi. Nem koccintunk sörrel, de most kurvára koccintunk. Ne mondj semmit. (Nem mondott semmit.) Mer ma én bebasztam, most így elmondom neked, há bebasztam, és ha én bebaszok, mondta, és bután nézett, nyilván, mert rájött, hogy ő se tudja, mi van akkor, ha bebaszik. Az állán fityegő lencse a nehézkedésnek engedve az asztalra hullt.

Felemelte a bontatlan sört, hátha ennyivel meg lehet úszni a koccintást. De Bardi Bandinak ehhez bezzeg volt agya. Megelőzendő a további handabandázást, kinyitotta a sört, és ivott belőle egy apró kortyot. Szar volt, de legalább le tudta szerelni Bardi Bandit. Bizonyos szempontból.

Innentől fogva Bardi Bandit nem érdekelte, iszik-e vagy sem. Innentől fogva Bardi Bandi elszabadult. A szobájából mulatozás zsivalya szűrődött ki. Slágerek, hujjongások, megszakítva egy-egy részeg monológgal a riportszobából. Mindenki részeg, hogy fulladnának a saját hányásukba. Feladta. Hallgatta Bardi Bandit. Köszönjük, hogy ma este is velünk tartottak, harsogta a szobájából Sudár Balázs. A Belevalót még megnézhetné, gondolta egy pillanatra. De csak egy pillanatra. Aztán hallgatta tovább Bardi Bandit.

És így érted, nem is az, van melóm, nem panaszkodhatok, ahhoz képest, hogy mik vannak, hitelt már, és akkor mi van, kifizetem. Saját muterom, érted, ki ne segítene a saját anyján, csak ideszült a világba, arról nem tehet, hogy izé. Sok mindenről tehet, ebbe most hagyjuk, de azt nem, hogy a világ. Hogy szarba van mindenki, gyerekek éheznek, ölik a tigriseket vagy pandákat, nem tudom, delfineket, rabszolgaság, minden faszom van, tudod. Tüntetések, meg a izé. Hát gáz, nagy gáz, persze. De így mesélik a srácok, Zolinak már gyereke van, másik kettőnek felesége, így tízig van kimenő, de nem így az, hogy ez de szar, érted, a izé is jön valami csajjal, máé mittudomén, a lényeg, hogy annak is van. És így bebaszok, érted, há látod, barátom, de ez példátlan volt, hogy a Laci is így mondja, hogy, hogy, mit akartam? Na mindegy, érted?

Ja, mondta.

Na én ezt tudtam, csapott az asztalra Bardi Bandi, a mozdulat svungjával egyszersmind önmagát is az asztalra csapva, hogy ezt te érted, mert most mondjad meg, hogy nem ez van?

Mi, kérdezte.

Ez, bazmeg, ne kelljen má jobban, ez aegész szar, ez, fröcsögte Bardi Bandi teljesen begőzölve, hogy ez az egész, te, figyelj, te, de most őszintén. Jelentőségteljes szünetet tartott. A szemei bizonytalanul közeledtek egymáshoz. Te nem érzed magadat kibaszott szarul?

Elvagyok, mondta, mert mit mondhatott volna. Utálta ezt a szót. Undorodott Bardi Banditól. Ettől az egésztől.

Én is elvagyok, nem az, óbégatta Bardi Bandi. Kicsit hátrább húzódott, le ne köpje. Nem vagyok egy nagy spíler, érted, folytatta Bardi Bandi. De valami már, érted, valami. Múltkor is ez ae, a Erika, a Erikának mondom, az a tudod, az nálunk a izé, aki ott van a, na mindegy, mondom neki, mi össze szoktunk ülni haverokkal D&D-zni, nem-e akar, hát persze mi, hát nem akar, de nem hogy kocsmázni hívom, vagy hogy ilyen diszkó, így ilyen szolidabb csaj, tudod, és Bardi Bandi csöcsöket rajzolt a kezével a levegőbe, ilyen rendes lány, ilyen látszik, hogy nem ez a ilyen picsa, ilyen lehet vele beszélgetni, tudod.

Ja, mondta. Nem tudta.

Tudod, háepersze hogy tudod, mondta Bardi Bandi. Egy hajtásra kiitta a sörét, és majdnem hátraesett a székével. Bazmármeg, itt élünk egymáson, eee, egymás mellett, és nem beszélünk arróe, arról, ami fontos. Ami igazán, hogy mi a faszom van már, hogy mi a fasz. Hogy egy ilyen lúzereknek is, már bocsánat, de hogy azért kéne már, hogy valamit az életbe, hogy legalább egy ilyen, hogy most elnézést, hogy így csak így, de érted.

Ja, mondta. Felállt. Szerintem aludnod kéne.

Bardi Bandi üres tekintettel bámult rá. Valamit motyogott, hogy ő innen fel nem, amíg el nem.

Még soha életében nem ért hozzá Bardi Bandihoz. Muszáj volt. Felráncigálta, kitaszigálta a konyhából, és betaszigálta a szobájába. Bardi Bandi rendületlenül karattyolt, immár mondatonként elnézést kérve. Kikapcsolta az agyát. Mondta, hogy ja, ja. Bardi Bandi elterült az ágyán. Rácsukta az ajtót. Mire a fogát mosta, már hallotta a hortyogását.

Arra gondolt, megnézi az aznapi adást archívból, úgysem fog tudni elaludni. De túl fáradt volt hozzá. Inkább feküdt hanyatt, és várta, hogy egyszer csak észrevétlenül reggel legyen.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s