Kanbuli
vízsugár a napsugár
a szívhetesre vár
nem kell sok: egy kártyapakk
s pár jókedvű betyár
jópofa ki sört bedönt
vagy nadrágszárra önt,
megcsillan e szár fokán
aranyló csöppnyi gyöngy
s nem különb ki íveset
a kerten átvizel
s fennkölten e bő nedű
a fűben porlad el
mert röffenés, döbbenet
hogy ez vagyunk isa
néhány évnyi szívverés
és por, homu, pisa
vízsugár a napsugár
lágy, langyos nyári sár
de érkezik Szívhetes,
hogy menni kéne már
Szerkesztői megjegyzés: A vers Fráter Zoltán 60. születésnapjának alkalmából készült, további köszöntések a hamarosan megjelenő nyári számban lesznek olvashatók, melynek tartalmát itt lehet elérni.
Apokrif Online 