Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy ismét új rovat indul az Apokrif Online-on, s ennek köszönhetően szerkesztőségünk is új munkatárssal bővül: képregény-rovatunk vezetőjének, Füzi Péternek a szerkesztői beköszöntőjét közöljük az alábbiakban.
A képregény szó hallatán a legtöbb embernek a következő dolgok jutnak eszébe: 1. a Garfield Magazin, amit kissrác korában mindig kikönyörgött, hogy aztán egy óra alatt el is olvassa, 2. a Móricka és a többi hasonszőrű újságban található, nem túl szofisztikált poénok, 3. köpenyek, maszkok és kívül hordott alsógatyák.
Ezen szeretnék változtatni. A fentebb említett dolgok a képregényeknek jellegzetes szeletei csupán, és nem mutatják a teljes képet. Nagyjából olyan, mintha elolvasnánk a Trónok harcát, egy egyfelvonásos komédiát, illetve a A szürke ötven árnyalatát, majd kijelentenénk, hogy az irodalom nem nekünk való.
A képregény ugyanolyan művészeti forma, mint a festészet, a szobrászat, a film. Mint minden művészeti ágban, itt is vannak olyan alkotók, akik megmaradnak a jól bejáratott formanyelvnél, és azt maximálisan kihasználva műveik ugyanarra a kaptafára öntve készülnek. Vannak azonban olyanok is, akik folyton újítani próbálnak, keresik a médium határait, további lehetőségeit. Ők vannak kisebbségben. És vannak, akik csupán néhány történetet akarnak elmesélni, a saját maguk által választott kifejezési formával, annak teljes eszköztárát felhasználva. A rovat az utóbbi két csoportról fog szólni.
Körülbelül el tudom képzelni a kétkedésnek azt a fokát, amivel e sorok olvasói néznek rám (vagy a mellékelt képemre). Számítok kisebb-nagyobb ellenállásra, tudom, hogy a képregény a legtöbb ember számára, aki ma Magyarországon kultúrával foglalkozik, szitokszó, vagy csak egy kicsivel jobb annál. Ám szerencsére az utóbbi években észlelhető valamiféle változás, javuló tendencia. Rendszeressé váltak a képregényfesztiválok, már van havonta megjelenő, eredeti képregényeket közlő magyar sorozat, sajnos azonban a legelismertebb külföldi sorozatok megjelentetése leállt, a kiadók továbbra is csak a biztos befutókat hajlandók megjelentetni. Éppen ezért, itt, a rovat keretein belül, próbálom meg valamilyen formában bemutatni azokat az igenis figyelemre méltó képregényeket, melyek más módon nem biztos, hogy eljutnának a hazai olvasókhoz. Remélem legalább így, legalább ahhoz a néhány emberhez…
Füzi Péter
Apokrif Online 