Útjára indult a Garázsmenet (beszámoló)

Fehér Renátó Garázsmenet c. első verseskötetének bemutatóestje, Fuga, 2014. 06.05.

garázsmenet_3Fehér Renátó első verseskötete Garázsmenet címmel jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A kötetbemutatót Budapesten, a Fugában tartották 2014. június 5-én. Becslések szerint több mint kilencvenen lehettünk aznap este. A kezdés meglepően pontos volt – főként az irodalmi estekhez mérten –, ám ez kicsit sem volt furcsa annak, aki ismeri Fehér Renátó precizitását.

A szerzővel Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett, aki egy hasonlatra való visszautalással nyitotta meg az estét. Ugyanis aznap délelőtt felkerült egy kép a Magvető Kiadó facebook-profiljára, amin a szerző és a szerkesztő kezükben a kötettel mosolyognak. Renátó mint a boldog szerző úgy nyilatkozott erről, hogy olyan, mintha az esküvője délelőttje lenne megörökítve, a képről pedig a vőlegény és a vőfély köszönne vissza. Szegő szerint pedig, ha az volt a polgári házasságkötés, akkor a kötetbemutató már maga a lagzi.

garázsmene_0
Forrás: a Magvető hivatalos facebook-profilja.

Elsőként a kötet metaforikus térbeli elhelyezkedésére terelődött a szó. A címből kiindulva kell, hogy legyen garázsa, otthona, valamiféle kocsiszín, ahova hazatérhet. Ez a felvetés pedig rögtön magával hozza a körforgásszerűséget: ez a garázsmenet nem véges, hanem másnap újraindul, ugyanonnan. Renátó ehhez a gondolathoz a kötet nyitóversét ajánlotta, melynek címe Határsáv. Itt tetten érhetőek az otthon, vagy a tér konkrétabb jelei, hiszen szombathelyiként ez a vers számára a nyugati határsávot jelöli.

A Garázsmenet hátsó fülszövegben csupán két információ található a szerzőről: 1989, Szombathely. Rövidsége miatt talán rögtön nagyobb jelentőséget is tulajdonítunk ennek a szövegnek. A következőkben ezen információk kettős jellege, egész pontosan az évszám kettőssége került szóba. Szegő kérdése arra irányult, hogy Renátónál az 1989 személyes jelentőségű évszámból mikor nőtte ki magát közéleti, vagy személyes jelentőségen túli cezúrává, mikor töltődött fel egyéb tartalommal. Válaszában a szerző három mitikus pontot határozott meg magának: Egerszegi Krisztina szöuli aranyérmét 1988 augusztusában; a Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédet 1989. június 16-án és a Kacsamesék c. rajzfilm megszakítását, Antall József miniszterelnök halálának bejelentését 1993 decemberében. Mondhatni, egy adott szinten nézve e három „vakuemlék” köré rendeződik a kötet tartalma.

Lévén, hogy ez Renátó első kötete, a költői munka, a tudatos készülés, a tervezés, az építkezés kérdésköre is szóba jött a beszélgetés során. Bár a könyv megjelenhetett volna pár évvel korábban is ennél egy szűkebb merítésben, vékonyabb kiadásban, a versek érlelése, a teljes kép kialakulása és az illeszkedés kiteljesedése volt a fontosabb. (Egyébként a kötetben található legelső, így tehát legrégebbi vers [2007-es] a Melba kocka – bár akkoriban még nem ezen a néven szerepelt.)

Ezt követően a szerző két verset olvasott fel  a kötetből. Az Üvegfalú liftet, melynek kezdősorai a hátsó borítón is szerepelnek, illetve a Zsömleszag című verset. A versek után pedig rendhagyó módon a költőbarátok által írt Fehér Renátó-paródiák kerültek bemutatásra. Első körben Nyerges Gábor Ádám Rossz oldalon álltam, és Braun Barna Lekaparhatatlan maradék című paródiája hangzott el.

garázsmenet_4

A költői tudatosságra visszatérve megemlítendő, hogy a könyv nem tartalmaz ciklusokat, ez pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy még csak ne is sugalmazza a tematikusan csoportosított, vagy tudatosan rendszerezett kötet látszatát, hiszen nem egy kamaszköltészet lezárása, vagy egy felnövés-kötet, hanem a keveredés, egybeolvadás és elegyedés kísérletének végeredménye. (Amiből aztán egyébként több mint érdekes „véletlenek” születtek, ha alaposabban megvizsgáljuk az oldalszámok és a versek viszonyát.)

A költői nyelvet és a poétikai megoldásokat tekintve pedig Petri György, Kemény István, vagy Tóth Krisztina hatását említhetjük meg. Továbbá az intimitás és az indulat lehet az a két szó, ami jellemezheti a kötetet, amelyben nem a történetek, hanem sokkal inkább az emlékek vagy emlékfoszlányok mentén építkeznek a szövegek. Fehér Renátó költői tudatossághoz kapcsolódik még a megfigyelői, és/vagy az emlékőrzői magatartás is. A költői tudattalanságához kapcsolhatjuk az élmények, vagy események szivacsként való önkéntelen magába szívását, felitatását. Úgy tűnik, hogy ez a tudatos-tudattalan ösztönösség ugyanúgy megvan akkor is, ha a versek elkészülésének időintervallumát vizsgáljuk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Csak szilveszter című vers egy egész éven keresztül készült, ám a Láthatatlanok egy kétórás vonatút alatt íródott. Ilyen szemszögből nézve a harmadik hasonló terület a műfaj kérdése, ami olykor szintén libikókajátékként, két véglet között határozódik meg a költőnél, a Random-ország című szöveg például először prózai formában született meg, és még a szerző sem tudja, hogy nem maradt-e továbbra is az, annak ellenére, hogy versként szerepel a kötetben. Szintúgy igaz ez az egyik Literán szereplő netnaplós bejegyzésre, melyből aztán két vers is született, amelyek a kötetben is helyet kaptak („Fehér babáim, fehér babák”, Zsömleszag).

garázsmenet_7

Az est végén ismét maguk a szövegek jutottak főszerephez. Három verset olvasott fel a szerző, a sokat emlegetett Csak szilvesztert, a Láthatatlanokat és a Fuga címűt, melynél keretként, visszautalva az est nyitógondolataira, újra a kötet életterei, létterei juthattak eszünkbe.

A bemutató egy tudatosan felépített forgatókönyvet követett, így a zárszóhoz közeledve meghallgathattuk még Borda Rékától a Csak szilveszterre rímelő Csak kecskeszakáll című paródiáját, Biró Krisztián Beláthatatlanok c. versét, s utolsóként Kemény Lili paródiáját. Végül a szerző felolvasta (az egyébként a kötet 56. oldalán olvasható) Ká-európai ismerős című versét, majd Palágyi László adta elő Fehér Renátó megzenésített műveit (Pest Erzsébet, Szigorú, Láthatatlanok, Csak szilveszter).

garázsmenet_6

A Garázsmenet Fehér Renátó első verseskötete, mely a címmel ellentétben sokkal inkább a kezdet és valamiféle rendszer, folyamat, az egymásba kanyarodás és az egymásból való kiindulás metaforája, mintsem a forgalomból való kiállásé. A könyvet a 85. Ünnepi Könyvhét alkalmával 2014. június 14-én szombaton, 13 órától a Magvető Kiadó Vörösmarty téri standjánál, illetve 16 órától a Liszt Ferenc téren is dedikálja a szerző.

Mihályi Réka

Fotó: Nagy Dániel.  Forrás: a szerző hivatalos facebook-profilja

A videó forrása a szerző hivatalos facebook-profilja.

1 Comment

  1. Mi ez a >>még egy Youtube-linknél is forrást hivatkozunk, hogy védjük magunkat<< nyuszizás? Mert speciel attól, hogy a Facebookon vannak fent Nagy Dániel fotói, még ugyanúgy meg kell(ett volna) kérdezni, hogy hozzájárul-e a fotók újraközléséhez, és mi pénzt kér érte, ha már ennyire komolyan akarja venni a szerkesztőség a szerzői jogot.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s