Juhász Tibor verse (online megjelenés)

Kopott szelvények

Bent nem lehetett dohányozni,
ezért pótcselekvésképpen
a sorsjegyekről kapart festékhamut
fújdogálta. Kint a téli, fehér
város túl merev volt ahhoz,
hogy az ártatlanságtól legyen
fehér, hogy észrevegye,
amint asztalánál élethűbb
másolatát kutatja az ember.
Jobb híján, kopott szelvényeit
gyűrte össze, kupacba rakta
őket, azoknak látszanak,
amik mindig is voltak,
gyúlékony szemeteknek.

Aztán tüzet nyomott
párszor az asztal alatt
és felállt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s