Tálos Barbara versei (online megjelenés)

 

A kozmopolitaság jéghideg szédülés.
Neonfényérintés, a pohár neheze a kézben.
A delírium lehullik rólad; kockás, csíkos, pepita
másnapokba, mint kirakatokba, dermedünk.
A divat leszabja arcainkat. Nemtelenek vagyunk,
akár a paranoia kavargó, áttetsző üvegben. –
Az öntudat is csak emóció. Villanó
pillanat akárhol, akárkiként, akárki félelmében.

 

Horizontváltás. Mint szintetikus
Buddha, viták nyeregpontján csücsülsz.
De az én helye a centrum: tequila-hideg,
anya gyerek nélkül, Nirvana-zenék. –
Mögéd hanyatlasz. Mint rázkódva,
érzed a pimasz nevetést.

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s