Hétfő, hogy előadjam
/Nyéki Gábornak/
beültünk egy sörre, csak hogy lásd:
ide tar sándor is beülne, hogy mit iszom.
valami olyan zene szólt, ami végigházalt
már sok kocsmát, de nem kellett, hát
itt mégis: reggel hattól este nyolcig
pedro lámpája sápadozik mulatós dal-
lamra. és a hetvenéves fogatlan bácsi,
jelen esetben egykori villamosvezető,
nem éppen trák király. viszont üldözi
a sorsot ő is. én kérem legalább tudom,
miben visz el a nyavalya, én meg bele-
törődöm vele. aztán vászonnadrágja zsebéből fény-
képet ránt, mutatja, hogy avval az asszonnyal
neki dolga volt, párhuzamutcában étterembe,
parkba is hetente kétszer, ha jártak. de a nevét
nem mondja, csak hogy pedig milyen szép fogakkal
csókolt. a múlt idő, mint egy hűtlen kurva, persze fizetés
után eláll – nyolc óra tíz perckor pontban
a pultos kitessékel, mi még ismeretlenek leszünk ide,
ahonnan ő nézi, az egy máspont tényleg.
Apokrif Online 