Tinkó Máté verse (online megjelenés)

Hétfő, hogy előadjam

/Nyéki Gábornak/

beültünk egy sörre, csak hogy lásd:

ide tar sándor is beülne, hogy mit iszom.

valami olyan zene szólt, ami végigházalt

már sok kocsmát, de nem kellett, hát

itt mégis: reggel hattól este nyolcig

pedro lámpája sápadozik mulatós dal-

lamra. és a hetvenéves fogatlan bácsi,

jelen esetben egykori villamosvezető,

nem éppen trák király. viszont üldözi

a sorsot ő is. én kérem legalább tudom,

miben visz el a nyavalya, én meg bele-

törődöm vele. aztán vászonnadrágja zsebéből fény-

képet ránt, mutatja, hogy avval az asszonnyal

neki dolga volt, párhuzamutcában étterembe,

parkba is hetente kétszer, ha jártak. de a nevét

nem mondja, csak hogy pedig milyen szép fogakkal

csókolt. a múlt idő, mint egy hűtlen kurva, persze fizetés

után eláll – nyolc óra tíz perckor pontban

a pultos kitessékel, mi még ismeretlenek leszünk ide,

ahonnan ő nézi, az egy máspont tényleg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s