Evellei Kata művei a 2. számban

Werther’s Original

Ó jaj, dúsan lepi a fürt fejemet,
van hát, lesz hát mit tépni rajta bőven.
Húsz esztendőm menekül előlem,
húsz évnyi töppedt, ziháló gyászmenet.

Róma sose Róma. Lásd: vak és süket.
E sötét csöndbe hajítom a naplóm,
s összeesem, produkálva a padlón
madár-se-látta röhögőgörcsöket:

mert ott voltam, mikor a depresszió
véres torokkal győzelmet kiáltott,
elsöpörve a hamvas ifjúságot,

ki oly érzelegve hitte: élni jó.
S reádöbbent, hogy vágya semmivé lett,
hogy fáj neki, hogy nagyon fáj az élet!

A közelítő –

A hold meghűlt és most köhög.
A felhők mérges, vad rögök.
Jégkupolájú réteken
töprengve jár a félelem.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s