„mindig önigazolás motiválja ezeket, akármit is csinálnak, legyen szó a sajtról vagy a tésztáról vagy a terrorról, csak igazolja szépen az egyik szenvedés a másikat, előbbi erőszak az utóbbi erőszakot, igazságtalanság a rákövetkező igazságtalanságot és így tovább a végtelenségig” – Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„különbözik, kilóg, elüt a háttértől. mint aki tud valamit, amit most csak itt, csak most, csak nekem, elárul”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„szokott-e a természet felriadni éjjel, verejtékben úszva vagy jó alvó és átalussza az egész éjszakát? kell-e a természetnek esténként sört ciccentenie, hogy megnyugodjon, vagy mesét olvas a gyerekeinek és ezzel le is van tudva a nap?”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„csak aznap áttanulmányozott harminc facebook oldalt és tizenpár wikipedia cikket, hogy aztán három sörrel, egy spanglival és egy fél xanaxszal megtámogatva végleg megnyugodjon a világvége abszolút elkerülhetetlenségében”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„meglepő módon a szag mégsem kellemetlen: annak, aki hozzászokott, már-már egyenesen kellemes. itt a nap vége, a zoknik lekerülnek. mindenki pihen. egyformán büdösen”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„zavarban van – ilyesmiről nem volt szó az OKJ képzésen. ez a lány nem drogos. ez a lány nem hányt. ez a lány nem csöves. ez a lány csak… fekszik és szenved. László szívverése egyre szaporább, az egyenruha szellőzésre képtelensége mindinkább kiütközik, különböző testhajlataiban felgyülemlő izzadtságcseppek formájában.”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.

„átfutott az agyán, vajon érdemes-e itt ülnie a folyamatos rezgetésben, sikálásban, cuppogásban, csattogásban és döfködésben, a termet lassan elöntő várakozásban csak azért, hogy végül eljátszhassa, úgy-ahogy, valamelyik Disney rajzfilm betétdalának második hegedűszólamát”
– Masszi Bálint írja a Feketemosót.