„De hogyan fér össze a kortárs tendenciák szerint a két tudományág amellett, hogy a tudományos diskurzusba való belépésük és legitimitásuk hasonlóan történik? Milyen kortárs gyerekeknek szóló képregényekről beszélhetünk? A Képregénykulcslyuk negyedik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.

„De mikortól beszélhetünk grafikus regényről a magyar képregénykultúrában? Melyek ezek a grafikus regények és mi jellemzi őket? A Képregénykulcslyuk harmadik fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.”

„De vannak-e kortárs képregényes folyóiratok, és milyen hatásmechanizmusok fedezhetők fel bennük? A Képregénykulcslyuk második fejezete ezekre a kérdésekre keresi a választ.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.

„Az állatok antropomorf megjelenítése tetten érhető több képregénykultúrában is. A kortárs képregényes közegből ismerünk olyan magyar fordításban is elérhető képregényeket, melyeknek szereplői állatok, de olyat is, ahol a történetben egy sajátos formanyelvi megoldással bukkannak fel az állatok valamilyen antropomorf szerepet betöltve. Az első fejezet az állatok képregényes megjelenítési lehetőségeit tárgyalja hazai és külföldi példákon át.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.