Feketemosó logó

Feketemosó: A jugoszláv utópia

„Már több, mint harminc évtizede bomlott fel az ország, amely nagyívű, utópikus célokat tűzött ki maga elé: megszüntetni az osztályelnyomást, testvériséget kínálni az ország állampolgárainak az etnikai rivalizálás helyett és támogatni az antikolonializmust. Látható, hogy ezek a széleskörű törekvések egy ideális társadalom megteremtését célozták meg, és egy utópisztikus projekt paradigmáinak tekinthetők. Az ország Jugoszlávia volt, amelynek erőszakos pusztulása a mai napig kísért a Nyugat-Balkán térségében.”

Feketemosó logó

Feketemosó: El többé nem ereszt

„Ám a kilencvenes évek délszláv háborús atmoszférája, más-más gócpontokkal, mára visszatért, a gyerekek az iskolákban valószínűleg ismét szúróeszközt rántanak elő, egymást a falhoz basszák, talán szimulálva is a háborús helyzetet, megnevezve, falra festve és megszurkálva, agyonlőve a számukra démoni ellenséget” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

Feketemosó: Gyerekfilozófiai betekintő

„Évek óta érdekelt a gyermekek művészete, és úgy gondoltam, hogy itt van a gyermekkori erőnek és kreativitásnak az a dimenziója, amelyet teljesen figyelmen kívül hagynak azok az emberek, akik azt hiszik, hogy a gyermekkort intellektuális gyengeség jellemzi.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.

Feketemosó logó

Feketemosó: Emlékiratok a depresszióról

„Ennek következtében a depresszió mégsem néma, éppen ellenkezőleg, egy állandó, szakadatlanul zajló diskurzus, amelynek a hallgatására és elemzésére kényszerülünk a betegség szorításában. A depresszió beszél, csak a depressziós szenved aszimbóliában, krónikus jelentésvesztésben.” – Tóth Tamara írja a Feketemosót.

Feketemosó logó

Feketemosó: Képregénykulcslyuk 1. – Állati képregények

„Az állatok antropomorf megjelenítése tetten érhető több képregénykultúrában is. A kortárs képregényes közegből ismerünk olyan magyar fordításban is elérhető képregényeket, melyeknek szereplői állatok, de olyat is, ahol a történetben egy sajátos formanyelvi megoldással bukkannak fel az állatok valamilyen antropomorf szerepet betöltve. Az első fejezet az állatok képregényes megjelenítési lehetőségeit tárgyalja hazai és külföldi példákon át.” – Császár Irma Tímea írja a Feketemosót.