Feketemosó: A házmester (2.rész)

Az utolsó kukát is kihúzta. Zsolt izzadtan állt a meg koromfekete reggel metsző hidegében és várta, hogy az emberek végre … (tovább…)

Feketemosó: boldogul

senki olyan nem halt meg, aki / számítana, illetve mégis, mintha maga a / számítás, annak kötelessége halt volna meg. – Hyross … (tovább…)

Feketemosó: Zsidófili

Meghajlott törzsű fák száraz lombjai dőltek a Bétfagé felé vezető útra. Jézus ezeket a természet elé leborult karjainak vélte, próbált … (tovább…)

Feketemosó: Régi/új ember

élveztem ezt a hat hónapot, eddigi életem legfontosabb hat hónapját. de ez most arról fog szólni, hogy ez lesz az … (tovább…)

Feketemosó: koi 1.

a díszpontyok // közben körbe úsz- // -kálnak, eget bámulva / a víz arcára – Hyross Ferenc írja az Apokrif naplóját.

Feketemosó: „S letették kinn az udvar hűs kövére”

Hiába küzdötte fel magát betétemelgetőből felfogóvá, majd duplázóvá, ott állt éveket a mákdarálóra emlékeztető hengerek között, amelyek között izzó állapotban … (tovább…)

Feketemosó: A legszebb éveim?

„akármilyen meglepő, mégiscsak ezek a legszebb éveink” – énekli a Szabó Benedek és a Galaxisok. hát, tényleg meglepő lenne, és … (tovább…)

Feketemosó: A házmester (1. rész)

Az utolsó kukát is kihúzta. Reggel fél hét volt, így már hallani lehetett a közeledő kukásautó ásítás szerű fékhangját, ahogy … (tovább…)

Feketemosó: Magyarul

Sajtreszelő rovátkáira hasonlított az elkapart pattanásokkal teli arca, amelynek mindkét pofazacskóját beborították a vörhenyes kráterek. Többször körbe volt csavarva a … (tovább…)

Feketemosó: Huszonhat

26 lett, ez egy nagyon szép szám. valahol ott középen. sok minden után, de még a lényeg előtt. és a … (tovább…)