A 2026-os Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az Apokrif főszerkesztője, Nyerges Gábor Ádám új verseskötete, a Messziről jött vendégek, a Prae Kiadó gondozásában.
Nyerges Gábor Ádám 1989-ben született, Budapesten. Eddig két regénye és egy novelláskötete jelent meg, a Messziről jött vendégek a hatodik verseskötete.
A kötetet 2026. június 8-án, hétfőn, 18 órakor a Nyitott Műhelyben mutatják be. A szerzővel és szerkesztőjével, Benedek Annával az Apokrif szerkesztője és újdonsült versrovatvezetője, Mizsur Dániel beszélget majd. Nyerges Gábor Ádám 2026. június 13-án, pénteken, 15 órától dedikálja új könyvét az Ünnepi Könyvhéten, a Prae Kiadó Vörösmarty téri standjánál.
A Messziről jött vendégek megvásárolható az Írók Boltjában, előrendelhető a Líra hálózatában, illetve megrendelhető közvetlenül a kiadótól is.
A kötetet az Apokrif 2025/1. számában megjelent versével ajánljuk:
budai anzix, átmeneti üzemzavar
lemegyek a boltba
erre most épp telik
ne zavartasd magad
jó budai elit
izzadok sietek
mosollyal tipegtek
kellemes délutánt
kívánok tinektek
fülbevalótokból
föl tudnék öltözni
merengtek hogy tudtam
pont ide költözni
diszkrét tapintattal
el is tekintetek
topis rémvalómtól
vélem pedig lehet
ti is lélegeztek
megnyugtathat e hit
még szartok is talán
emberarcú elit
lám boltba is mentek
kocsiból szökkenve
bár csak egy lattéért
én szatyrom zörgetve
majdnem szép életkép
min (jaj) átszaladtam
egy-két perc s visszaáll
várhattok zavartan –
nézzük addig egymást
szívünk hogy kalapál
így festhet közelről
ember és proletár
A könyv fülszövege:
Mióta Kosztolányi az egyik legszebb magyar vers zárlatában leírta, a ’vendég’ szóhoz létfontosságú többletjelentés tapad. Nyerges Gábor Ádám hatodik verseskötetében egy olyan költészet lenyomatát kapjuk, mely aktuális állapotában lényegében ennek mentén teszi egyik központi kérdésévé a „vendég-lét” mikéntjét. Kik a könyv címében említett messziről jött vendégek? Talán a címadó vers szülő–gyerek párosa a múltból, akik még emlékeznek egy egészségesebb világ bioszférájára? Vagy a cím nélküli nyitóversben álmodott kedves halottak? Netán a könyv lapjain megidézett egykori költők? Vagy a mindenkori befogadottak, megtűrtek, beléjük edződött „permanens vendégérzet”-ükkel?
E sokhangú és -témájú kötet ilyesmiken merengve fokozatosan számolja fel biztos pontjainkat, fogódzóinkat. Beleolvasva mind értelmezhetetlenebbé válnak az efféle logikai összefüggések. Egyben tér és idő, valóság és képzelet, földi és túlvilág határai is, „mint egy századelős film / nyúlós, szemcsés kópiája”, elbizonytalanodnak, egybe is mosódnak talán? E kétes, furcsa tartományban találkozik össze gyász és elmúlás, kialvatlanság és groteszk álmok világa, emlékeké és lehetett volnáké, szorongás és remény, bűntudat és féltés, közélet, politika és poétika, az idézőjelbe tett egyetemes emberi kultúra (talán) végnapjai, filozófiai és köznapi értelemben vett egzisztencia és az ezek elől menedéket nyújtani törekvő szerelem sok szálon összefüggő, „egymásba nőtt” életdilemmái.
Épp olyan meglepő, mégis magától értetődő módon feltűnve, akár a borítón megfestett versképben az otthonunkba bekukucskáló repülőgép-katasztrófa, egy csipet fekete humorral elkevert, szorongató melankóliával. Míg valahára álom jön a rosszul alvó versbeszélő(k) szemére, s az örökös nyugtalanságból, észrevétlenül, egyszer csak „Visszaszorítod a kezem. Alszunk”.
Nyergestől legutóbb az Apokrif idei első, Fráter Zoltánt köszöntő lapszámában olvashattunk verset (a teljes lapszám elérhető a Szófa oldalán előfizető olvasók számára). A szerzővel legutóbb idén februárban, a Vágatlan méret sorozat vendégei hallgathattak (Horváth Imre Olivér vezette) beszélgetést, melynek videófelvétele alább visszanézhető:
Apokrif Online 