Feketemosó: A költő entert nyom, és elfogadja a cookie-kat

Lehet, hogy ezt a lírai ént keresi a költő. Mert bizonytalan. Fél, hogy esetleg kiderül, költészete referenciális, mint az állat. – Nagy Dániel írja a Feketemosót.

Hát, ilyen a költő. Elfogadja a cookie-kat. Minden oldalon. Reggel. Délben. Este. Ez van. Gondoltad volna? Hogy egy rendes magyar költő elfogadja. Egyet kattint. És kész. Erdély Miklóssal álmodik, aztán felnyitja lelkét a Google-nek.

Mikor épp egy kisteljesítményű, energiatakarékos lombfúvóra ruházna be a honoráriumokból összekuporgatott kis pénzéből, akkor is elfogadja a cookie-kat a webshopban.

Főállásban álmodozik lucernamezőkről, az ábécékben mohón letüdőzi az akciós mandarin illatát, rutinszerűen halmoz fel pár ezer forintos késedelmi díjakat domestosszagú fiókkönyvtárakban, és akkor még a cookie-kat is elfogadja.

De miért? Miért teszi ezt a költő? A költő, aki a hétköznapok kicsi, de hasznos titkait fedezi fel, és sűríti bele szövegeibe. Pontosabban: a lírai ént felhasználva mesél erről-arról. Lehet, hogy ezt a lírai ént keresi a költő. Mert bizonytalan. Fél, hogy esetleg kiderül, költészete referenciális, mint az állat.

Szeretné megtudni, milyen a kapcsolata vele. Hogy milyen mértékben hasonlít rá.

Szóval mindent elmond és megoszt. Vadul tárja fel magát a Google-nek, pontosan úgy, mintha épp terápián ülne. Reméli, hogy a tökéletesen profilozó Google hatalmas adathalmazában ott van a tudatalattija és talán az a segítségül hívott ismeretlen is, akinek a szájába adja szövegeit. Több információ, perszonalizáltabb hirdetések. Ez a művészet.

A költő nem akar elbújni. Pedig az is elég jól megy neki. A magányos alkotó, ugye. Haha.

De a költő azt szeretné, hogy minél többet tudjon róla a Google azért, hogy így hátha megismerheti a lírai ént. A saját lírai énjét. Őrület, igaz?

Én is költő vagyok. És én is szeretném megismerni magamat. Vagy a lírai énemet.

Ezért itt egy levél a Google fejlesztőinek. Tudjanak rólam még többet. Hozzanak közelebb magamhoz hirdetéseikkel. Tudjam, ki vagyok én, és milyen vágyaimról beszélek a lírai én mögé bújva.

Néhány extra infó rólam. Vagy a lírai énről. Ki tudja ezt már.

10 éve ezen a napon Baján Spar Budget vajjal készült vajaskenyeret ettem, és közben arról álmodoztam, bárcsak találnék a gitáromhoz áron alul D-húrt, hogy megfelelő minőségben tudjam előadni a szerelmemnek az olasz himnuszt.

11 éve ezen a napon egy ICO SIGNETTA ANTIBAKTERIÁLIS KÉK GOLYÓSTOLL DP120 eszközzel írták be az ellenőrzőmbe a később napokig álmatlanságot okozó biológia 3-ast.

12 éve ezen a napon nagyon csúnyán elcsábultam a non-stopban: a pénztárnál egy erdőzöld Sportszelettel leptem meg magamat.

13 éve ezen a napon szerelmes lettem, de a fogamzásgátlás még nem jutott az eszembe.

14 éve ezen a napon a következők szerepeltek a vágyaim között: távirányítós autó, 4 GB DDR3 RAM, barátnő, Call of Duty 2 telepítő kódja, egy jobb sajtreszelő, Nike papucs.

15 éve ezen a napon úgy döntöttem, hogy nem olvasom tovább a Kincskereső Kisködmön című bestsellert.