gyerekkor
(Újpest: 1951–1963)
Kimentem az udvarra.
Visszamentem a lakásba.
Kimentem a kapuba.
Visszajöttem az udvarra.
Kimentem a sarokra.
Visszaálltam a kapuba.
soha többé nem mehetsz vissza újpestre
anyád soha többé nem fog rád szólni
„mit meresztgeted magad a nyugágyban”
apád soha többé nem fogja
esténként beriglizni az ajtót
legfeljebb álmodban
beck magdi soha többé nem fogja
betolni biciklijét a kapun
legfeljebb álmodban
még mindig vágyakozol utána
meglebben szoknyája
leszáll a bicikliről
Forrás: Fortepan / Szent-tamási Mihály
Vonzás és vásárlás
A patikuslány fekete hajába szállt
vagy inkább sodródott egy légy.
A lány vagy fiatalasszony érzékelte,
s miközben kiszolgált engem,
kezével kisöpörte dús hajából.
A légy a minket elválasztó
átlátszó műanyag nyílásán át
éppen elém pottyant.
Dermedten álltam.
A fekete légy nem élénkült fel.
A lány elnézést kért.
Kenőcsöt vettem: írt sebeimre.
Fizettem. Az idősek idősávjában
vásároltam. Mindketten maszkban.
