hát nyilván a nők jutottak eszembe / fehérek voltak mint a tenger habja / vagy a tenger habja volt fehér mint ők / vagy valójában tenger volt a bűnöm – Vajna Ádám írja az Apokrif naplóját.
lejöttem a hegyekből hajnalra
a tengernél már várt rám a bűnöm
be kellett hát szállnunk a bárkába
és elhajózni hogy legyen mit meséljek
hát nyilván a nők jutottak eszembe
fehérek voltak mint a tenger habja
vagy a tenger habja volt fehér mint ők
vagy valójában tenger volt a bűnöm
mindenesetre ennyit láttam aznap
meg a távolságot, mintha vonalzóval mérnék
olyan közelinek tűnt a semmi
és megkaptam én is mint üveggolyót
és annyit is ért mint az üveggolyó
és ha nem tudnám hol voltak a hegyek
még azt gondolnám én tehetek róla
hogy nyilvánvalóan szomorú a vége
mert ez a bárka elromlik az éjjel
anyám talál rá a diófánk alatt
benne fekszem és már nem élek
vers lesz belőlem és elfelednek
Apokrif Online 