December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.
Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.
Ady Endre:
Vér és pusztulás
A Vér és Pusztulás tengerén,
A halottak élén mentem én,
Mikor eljött a rút Feltámadás.
S mint a szél fújja a szemetet,
Én is őrizem a szemedet
S mit felém hord a test-áradás.
Élők s Holtak fia vagyok én,
Mozgó tetem, száradó gyökér.
Rángok, hörgök, mint fél-holt hazám.
Bukdácsolva, daccal karmolva
Megtagadlak, kimúlt, halmokba
Szabdalt Élet, bús, magyar Aszály.
De síromból jövet, az Éj alatt,
Hiába döngetek kaput, falat,
Csak leszólnak uracskák, “kuss legyen”.
Hiába kísértesz hófehéren
Szellem-hazám, én már jól felérem
a kilincset, s mondom titkos Nevem.
Elvadult tájon gázolok holtan,
Zihálva hörgök, nem is loholtam –
Más a sírból tán nem kel föl,
De én a Halál rokona vagyok.
Vörös jeleim a Hadak Útján,
Ösvényt haraptam, ne haragudj rám,
Világ! Élő, holt lelkemből
Népem, e hulla nyavalyog.
(Nyerges Gábor Ádám)
*
Apokrif Online 
12 Comments