About-kategória: Eltemetjük, de visszacsalnánk

Az About-kategória egy játszótér. Egy értelmező játszótere. Olyan rovat, ahol irodalom és zene határai elmosódnak, a zene szöveggé válik, a dallam pedig a papíron is értelmet nyer. Tévéből, rádióból, csapból folyó, fesztiválokon harsogó, otthon, pihenés közben morajló jól ismert dalok következnek. Az értelmezések megpróbálnak rámutatni arra, hogy miért is szeretjük őket, vagy ha ez idáig nem szerettük, miért is szerethetjük őket. Vajon mit akar nekünk mondani Halott Pénz – Fluor – Deego Szeptember végén című száma?

Halott Pénz – Fluor – Deego: Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt
De szíveddel érzed a téli világot
Nehezebben veszed már a levegőt.
Majd eltűnünk mi is, mint a nyomtatott sajtó
Az idő az úr, mi a nyikorgó ajtó
Meleg a testem, még érezni akarlak
Ki tudja, holnap föld alá kaparnak.
Ha így lenne tényleg, szánnál rám időt?
Lennél-e a növényem? A földem kihűlt
Tavasszal, télen és esőben nyáron
Lennél az esernyőm, a meleg kabátom?
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt

Én az álom, te az ébrenlét
Alig látom, de már véget is ér
Tükröt tart az élet, amit látni félek
Mert csak játszom, hogy minden szép

Elhull a virág, már fakóbb színekben
Fárad a szmogtól a szépia város
Utcai dráma a napos ligetben
Plakátként tépi a szél le a májust.
Futnék veled az utolsó buszra
A csuklóba bújnánk a magány elől
Míg az idő, mint villám, arcba vakuzna
Apró intelem a halál felől.
Megszerettük, hogy nincs szabadság
Duplára zárjuk a képzeletet
Eltemetjük, de visszacsalnánk
A „nem tudni, hova visz” péntekeket.

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt

Én az álom, te az ébrenlét
Alig látom, de már véget is ér
Tükröt tart az élet, amit látni félek
Mert csak játszom, hogy minden szép

Szomorú hónap ez.
Az “éljünk a mának” csak holnap lesz.
Aki miattam perceket, órákat számol
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, a szobád falán
Fényre az árnyék nyomán a magány.
Ki kötözi be a szíven a sebeket?
Az ép ész is miattad jelentett beteget.
Pam-pam, csak lüktet a vér
Az ember ilyen: elcsügged, ha fél.
Ez van, haver, ezt dobta a gép
A fájdalom megszűnt, eldobva a cél.
A fájdalom megszűnt, eldobva a cél.

Én az álom, te az ébrenlét
Alig látom, de már véget is ér
Tükröt tart az élet, amit látni félek
Mert csak játszom, hogy minden szép
Lehunyom a szemem, ne lássam, úgy nem fáj
Csupasszá válik az egykori szebb táj
Én az álom, te az ébrenlét
Alig látom, de már véget is ér
Tükröt tart az élet, amit látni félek
Mert csak játszom, hogy minden szép.

Nehéz fába vágták a Pilvakeresek a fejszéjüket, a magyar irodalom egyik legszebb versét faragták át, aktualizálták. A kezdeményezés rendkívül szimpatikus: amellett, hogy kellő tisztelettel és csodálattal vagyunk ezen fantasztikus alkotások felé, fontos, hogy ne üvegburába zárva kezeljük őket. Az irodalom, így a régebbi korok irodalma is akkor lesz élő, ha használjuk és felhasználjuk őket, és bizony, adott esetben nem viszolygunk az átköltésüktől sem. Ebben az esetben sokkal inkább kezdeti inspirációról van szó, mintsem átköltésről, de szó se róla: az alapötletet, témát, kifejezőeszközöket Singh Viki, Halott Pénz, Fluor és Deego számára Petőfi Sándor Szeptember végén című verse adta.

A fő téma tehát – csakúgy, mint a versben – a pillanatnyi boldogság és a megjósolhatatlanul bekövetkező boldogtalanság, elmúlás közt feszülő ellentét. Az érzéseknek, lelki állapotnak és az életnek a szeszélyes természete, ami pillanatok alatt képes változni, és ami miatt, ha csak tudat alatt is, de konstatálhatjuk: sosem lehetünk teljes mértékben nyugodtak, hiszen a dolgok nem csak körülöttünk, de bennünk is mozgásban vannak, állandóan változnak. Petőfi versében a kerti virágokkal a téli világ, a tavasszal az ősz, az ifjúsággal az öregség, az élettel a halál, a hűséggel a hűtlenség áll szemben úgy, hogy a központi téma a szerelem és annak elmúlása. Ugyanezt a vonalat követik a Pilvakeresek is, rendkívül ötletes hasonlatokkal és rímekkel, („Majd eltűnünk mi is, mint a nyomtatott sajtó / Az idő az úr, mi a nyikorgó ajtó”); erős képekkel („Meleg a testem, még érezni akarlak / Ki tudja, holnap föld alá kaparnak”); hangulatos életképekkel („Futnék veled az utolsó buszra / A csuklóba bújnánk a magány elől / Míg az idő, mint villám, arcba vakuzna / Apró intelem a halál felől”) és bravúros ritmikával („Ki kötözi be a szíven a sebeket? / Az ép ész is miattad jelentett beteget / Pam-pam, csak lüktet a vér / Az ember ilyen: elcsügged, ha fél”). Minden eszköztár felsorakozik tehát annak érdekében, hogy a szöveg kellően hatásos, szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató és lírai legyen.

A szöveg három jól elkülöníthető, ugyanakkor szorosan összefüggő szakaszra osztható. Ezek a különálló részek akár önmagukban is teljesnek mutatkoznak, a globális mondanivaló meghatározásakor azonban mindenképpen érdemes őket egyben vizsgálni. Az első szakasz – Petőfi verséhez hasonlóan – egyfajta életképnek a felvázolása. Egyelőre még nyílnak a virágok, de a beszélő már érzi, hogy hamarosan minden megváltozik. Mindez a negatív változás és értékvesztés minden jel ellenére még csak a bizonytalanságból adódó feltételezés. Mindennek nyelvi kifejezőeszközei a költői kérdések. Petőfi verse első négy sorának refrénszerű ismétlése a szakaszokat követően egyfajta figyelmeztetés a vihar előtti csendre.

Elhull a virág, már fakóbb színekben / Fárad a szmogtól a szépia város / Utcai dráma a napos ligetben / Plakátként tépi a szél le a májust” – kezdődik a második szakasz, egyértelműen jelezve a nyugalom megszűntét, az egyensúly felbomlását, az idill szertefoszlását. Itt már a feltételes mód és a múlt idő dominál, bár a legszörnyűbb, a halál felől még mindig csak egy apró intelem érkezik. Egy elmúlt, de visszavágyott korszak lezárásának tapasztalatait olvassuk: felmerülnek még a közös emlékek, a gondolat eljátszik a „mi történt volna, ha…”-képzetével, de lassan felkészíti magát az abszolút lezárásra is. A „nem tudni hova visz” péntekek tanácstalan keresgélését, szabados kontrollálatlanságát ezentúl már a kétségbeesés és nem az élvezet motiválja.

A harmadik szakasz maga a tél. Idillről, boldogságról vagy harmóniáról szó sincs, helyüket átvették a kétségbeesés árnyékai és a félelemből fakadó reménytelenség. „Ki kötözi be a szíven a sebeket?” – kérdi a beszélő, egyértelműen utalva az elválás fájdalmaira, a jelenlegi állapot gyötrelmeire. Petőfi legerősebb és egyik legnépszerűbb versszakát (a Szeptember végén utolsó strófája) ugyancsak megidézi, némi misztikus romantikát is belecsempészve a gondolatiságba: „Aki miattam perceket, / órákat számol / Én feljövök érte a síri világból / Az éj közepén, a szobád falán / Fényre az árnyék nyomán a magány”. Nincs itt már cél, még fájdalom sem, ugyanakkor nehéz meghatározni, hogy milyen érzelmek dominálnak a dühön és a magányon túl.

A három szakasz tehát a forrásszöveghez hasonlóan fokozatosan járja be az idilltől vezető utat a veszteség eljöveteléig. A Pilvaker esetében azonban meghatározó szerepe van a refrénnek is: „Én az álom, te az ébrenlét / Alig látom, de már véget is ér / Tükröt tart az élet, amit látni félek / Mert csak játszom, hogy minden szép”. Megszólal a „másik” is, egyfajta párbeszéd alakul ki. A refrénben leírtak egyrészt előzményei, másrészt következményei a történteknek. Feloldozás vagy megoldás azonban nincs, az egykor szép táj csupasszá válik, a pusztulás mindenen úrrá lesz.

Azon kívül, hogy nagyszerű alkotások, mindkét Szeptember végén bravúros nyelvi és fogalmazásbeli lenyomata saját korának. Az összes metafora, hasonlat és kép hűen tükrözi az adott kor szokás- és diskurzusrendszerét, szerelemről alkotott képét. A legtöbbet mindezzel szerencsére az irodalom és annak befogadói nyerik.

Barna Péter

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s