Milyen szándék vezérli a kaposvári születésű, fiatal festőt, Martyn Ferencet, amikor pályakezdőként a külföldi létet választja? Ha valaki a neves Rippl-Rónai mester mellett tölti tanulóéveit, miért akar itthonról elszakadni? Miért dönt Párizs mellett az 1920-as évek közepén, amikor pécsi művésztársai inkább a német Bauhausba invitálják? Miként lesz a rövid tanulmányútból végül tizenkét éves tartózkodás? Hogyan válik a kezdetben figuratív, realisztikus tájképfestő érett nonfiguratív művésszé? Milyen út vezet ahhoz, hogy rátaláljon az absztrakt-szürrealista irányvonalra? Mennyire mélyül el a kor párizsi hangulatában? Miként befolyásolja a kor művészete, Párizs művészvilága? Miért csatlakozik az első nagyméretű, nemzetközi absztrakt csoportosuláshoz, az Abstraction-Création társasághoz és ez miként hat alkotótevékenységére?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ lapunk képzőművészeti rovatának szerzője, Mészáros Flóra művészettörténész, aki a napokban megjelent új könyvében Martyn Ferenc francia fővárosban töltött éveit dolgozza fel.
A Balassi Kiadó által gondozott monográfiát
Marosi Ernő művészettörténész mutatja be
2014. szeptember 10-én (szerdán) 16 órától
a kiadó könyvesboltjában.
(Budapest, XIII. kerület, Katona József utca 9–11.)
