– Biztos?

Tárlat: Csontó Lajos – Vicces sztori, MODEM, Debrecen

A szokatlannak mondható prezentálás meghökkenéssel vegyes gyermeki örömmel töltheti el a látogatót, amikor belép a MODEM harmadik emeleti kiállítóterébe. Mintha csak egy időkapszulát találna egy Jeunet-filmben. Egy fekete dobozt kis apróságokkal, melyek amíg a tulajdonos számára megannyi történetet rejthetnek, egy illetéktelen kezében csupán értéktelen kacatok, de éppen ez a játékos deperszonalizáció különlegessé is teszi őket. A fekete falak teremtette hangulat zárt világa azt sugallja, hogy abban a talált dobozban vagyunk, amit valaki hátrahagyott a történeteivel, kincseivel, köztük a rajzaival, akár egy háromdimenziós sketchbookot.

Csontó Lajos felrajzol
Csontó Lajos felrajzol

A falakon látható fehér krétarajzok momentumok: egy nyaralásról, egy építkezésről…; jól elkapott, skiccszerű mozdulatok – egy vázlatkönyvhöz hűen. A vonalas rajzok lazák, de pontosak, nem olyan masszívak és mesterkéltek, mint egy Soós Nóra-munka. A kiállítás egészét átívelik, de nem csak a videókat kötik össze az egységesen fekete falakra készített – többnyire figurális – fehér krétarajzok, amelyek összefüggéstelenül kapcsolódnak a kiállított művekhez, ezzel hangsúlyozva a kiállítás gyűjtő jellegét. Ezen felületek közül a legérdekesebbet teljes egészében beteríti T. S. Eliot verse, J. Alfred Prufrock szerelmes éneke. A hevesen áthúzott sorok közül csak ez a három rész maradt ép: „Feleletet rá ne keressél / ideje / álmainkat józanul szemügyre venni”. Ez számomra a kiállítás esszenciája. Bár egy dada vers talán találóbb volna.

T. S. Eliot J. Alfred Prufrock szerelmes éneke című verse a kiállítótér egyik falán

Hétköznapi képek, hétköznapi emberekről, hétköznapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggéstelen képkockák; egy olyan művészfilm, ahol véletlenszerűen egymást követő snittek peregnek a szemünk előtt, és legfeljebb benyomásunk lehet a képek láttán. Ezek az impresszió jellegű emlékek azok, amik a rendszert alkotják a rendszertelenségben. Elkapott mondatok, pillanatok, gesztusok. Cikázó gondolatok alkotta kaleidoszkóp; egy angyal Berlin felett figyeli, hallgatja, értelmezi a ki nem mondott gondolatokat, és lejegyzi a legérdekesebb momentumokat egy noteszbe. Ez a kiállítás is egy ilyen notesz, skiccekkel, kiragadott dialógusokkal, gyűjtött képanyaggal, szövegekkel. Az egyes művek és a hozzájuk társított szövegek önmagukban ugyanúgy zavart keltenek, mint a munkák összessége a kiállítás egységében. Erre legjobb példa a Félreértettél…és a …de hát ez a dolgod műpár (2000). Erősen negatív konnotációt eredményezhet, ha a néző nem balról jobbra halad. A gyerekekről készült régi fotó párosul egy pikáns szerelmi dráma szavaival: a kisfiú és a kislány az előrevetített, tipikus párkapcsolati szerepekkel kénytelen azonosulni a képeken.

A kiállítási tér apszisában a címadó Himnuszt halljuk komótosan felmorajlani a víz alól, tompán, összhangban az uszodában tempózó karcsapásaival. A szöveg sem marad el, románul és magyarul villannak fel olyan szavak, mint ébredés, román, álom, teremtés, ellenség, Róma, Mátyás király, verőér, szabadság, szentség, dicsfény, rabszolgaság… Szabad asszociációk egy témára, amelyhez additív kód a magyar nyelv, illetve a magyarságtudat. Ezzel párhuzamban, a szemben lévő falon ott áll a fürdőköpenyes Csontó egy havas tájban, mint aki most teleportált az úszás után a szabadba, amely hófehér, akár a nemzeti hűség szimbolikus színe. A figura és a környezete nem magányt sugall, inkább objektívan néz szembe múlttal és jelennel (Reggeli a szabadban, 2010).

A kiállítótér apszisa a Himnusz videóval
A kiállítótér apszisa a Himnusz videóval
Reggeli a szabadban, 2010
Reggeli a szabadban, 2010

Egy másik (komoly)zenével társított videó a Szökés (2013), amelyben egy alak biciklin teker a sötétben a semmibe. Előtte Khaosz, alatta mókuskerék. A Napok és dolgok (2013) videoloopjain feltűnik a tátogó haltól a neonpálmán át a meggyalázott pénzig minden, ami zavart kelthet abban, aki összefüggést akar találni a képek között. Talán nem narratív szempontból kell megközelíteni a látványt, hanem mozgó emlék-tárhelyként. A loopolt mozdulatok időtartama egy-egy sztenderdizált pillanat, „pontosan” annyi, amennyit egy átlagjelenségnek szentelünk. A merevített momentumok a Caché (2013) harminc képén köszönnek még vissza, mint egy Balázs Béla Stúdiós film kockái.

Caché, 2013 (részlet)
Caché, 2013 (részlet)

A kiállítástól elszeparált videoinstalláció, a Még nem elég (2005) egy gömbre vetített négy csatornás videó, melynek emblematikus, kollázs-álom hangulata bizonytalanságban tart, mégis bizarr nyugalommal tölt el. Belépni egy sötét, zárt térbe, még ha csak egy kiállítás tere legyen is az, egyfajta bizalmat előfeltételez. Megbízom a sötétben és abban az élményben, ami rám vár, bármi legyen is az. Megpróbálom értelmezni a látottakat ott, ahol ki vagyok szolgáltatva a környezetnek, az impulzusnak, a gondolataimnak. Nincs más választás, mint kitartani és szembesülni.

Még nem elég, videoinstalláció, 110 cm gömbfelület, 4 videoloop, 2005
Még nem elég, videoinstalláció, 110 cm gömbfelület, 4 videoloop, 2005

A régebbi, „etalon” Csontó-művek, mint a Ne félj (2008) és a Lecke (2006) nincsenek interakcióban a többi kiállított munkával, szerencsés kivétel a Még nem elég és a Félreértettél, de hát ez a dolgod. A kiállításra látogatót a misztikus Két hold (2013) című video fogadja – a látvány azonban paradox módon inkább egy Holdra és egy Napra emlékeztet. Alattuk egy beszélgetés látszólag véletlenszerű sorai olvashatók. A dialógus elsőre egy kávéházi csevegésnek tűnik, majd egy röpke vallási vitának, s ki tudja, mennyire áll ettől messze, valójában mennyire komoly. „Azért hallani róla mindenféle vicces sztorit, ugye? / A hitem megvéd a téves ítéletektől. / Biztos? / Biztos.”

 Molnár Dóra Eszter

Csontó Lajos Vicces sztori című kiállítása június 2-ig látható a debreceni MODEM-ben.

(A fényképfelvételek készítői: 1–2. Czeglédi Zsolt, MTI; 3. a szerző; 4–5. http://www.fotografus.hu; 6–7. MODEM; 8. a szerző; 9. MODEM.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s