(Kis Farsangi Ál-manach)
Juhász (Finánc) Ferenc: Kérem, húzzon sorszámot!
Az ügyfeleknek nagy krokodilfejük van. Feszülten terpesztik magukat az ügyfélszolgálati pultnál, izzadt sorszám a kezükben. A banki dolgozó hirtelen felszökken, mint egy kékpettyes szöcske, és a két óriás-napraforgó összetett szemben kiül a rovarnézés-közöny.
Minden ügyfél más: óriáscsőrű büdösen károgó varjak vonják össze a hiteleiket, akár bő szoknyán a fodrot, a székek közt görögnek a purdék. A kobrafejű óriás szúnyogok hektikusan nyúlnak a szívükhöz, ha csörög, és fontoskodva öntik tele apró betűkkel a kis noteszt, míg az első emeleti privát bankár számfejjel üti be szám-műkörmeivel a számtalan adatot – szerződések, megbízások, engedélyek, nyilatkozatok pecsételik meg a milliócskákat. A kopaszodó papucsállatkák feszengve guggolnak a babakocsi mellett, míg a nadrágos szúnyogtehénbikák döntést hoznak tíz évre a papucsállatka fizetésének lekötéséről, elköltéséről, átszázalékszámításáról, mert nem lehet a petyhüdt bőrre fedezetet találni. Itt már csak a gyerek a kezes, a fakanál és a vasaló.
És ott a diákság, mint lárvában a selyemhernyó, elvetélt öltözékkel, párezres tételeken tanulja a felnőttséget, a csordaszellem át-átsuhan rajta, megborzong, hátralép, majd vissza, és végül lemásolja a mintát.
Mint kitömött madár gubbaszt a biztonsági őr, viszketést kap a steril környezetben, a csendes pittyegéstől, mormogástól gennyes lesz a füle. Általában vágyódva váltja át magát a Burger Kinges biztonsági őr rengőhasú árfolyamára. Lám, mennyi fagylalt fér annak a szájába az édes munkaidőben, míg csokoládés, karamellás, epres vagy erdeigyümölcsös öntettel öntötten rodeo burgerért áll a pult mellé.
A pittyenés után a 3-as pult felhorkan, az őr álma tönkremegy, mint a kétnapos sültkrumpli: „Kérem a következőt!”
Juhász (Eladó) Ferenc: Új áru a turkálóban
Nehezen küzd az alulfizetett, elvált, xanax-függő, kórosan elhízott eladó a szarvashátak rézfutamával, teste kiterjedt és (rossz-értelemben) kísértő kisállat-temető. Hurkaujjaiból kipotyognak a bébiruhák agyonmosott és a női blúzok kitágult árai, orrlukaiból a fáradtlevegő lustán hömpölyög.
Nyitás előtt fél órával már állandósult a csordabőgés, és kilenc óra egy perckor megindul a kecske-disznó-tehén csordaözönlés, karok lógnak a próbafülkéből, a tükörnél könyökök bordába fúródnak, és a pénztárnál torlódnak, tolakodnak.
Három nő sivalkodik egy töröttcsatos szandál fölött, s csörög rajtuk a tonnás bizsu, mint dühödt kígyófészek. Az egyik bőgve, sikítva, dünnyögve, darázsként dohogva lóbálja az auchan-szatyrot, míg a debella donna, mint a zöld ponty oldala, csonttű-kés hátuszonnyal, az esernyőjével dominál. Rebeka, a legkisebb muskétás elpinkesedett axolotl fejjel egy sálat gyömiszkel a retikülbe.
S az eladó kitör a pult mögül, a hangok tompák és elmosódottak, csípőtájon rozsdás a mozgás, de halad, halad a töröttcsatos szandál felé, amely mint a török szultán gyémánt félkrajcárja csillog, fityegő csatja kacéran lóg, a kitaposott belső részről félig lekopott már a harminchetes szám. Domina Donna delírium tremensbe toccsan, mikor az esernyője fémvázastól, plasztik fogantyústól, hupililástól a polcra koppan. A nő auchan-szatyrába kapaszkodva lófarkát csóválja, és a pénztárcája után kotorászik, míg az axolotl ügyesen kislisszol a falka közül, duplafenekét kéjesre szorítja. A csengős ajtón kilépve elvigyorodik, s mosolyát az „1 kiló-500 Ft bálásáru” tábla kicenzúrázza.