anzix V. – több perces pillanatfelvétel
hazaértem és kővé dermedtem.
kővé dermedten álltam a kapualjban. (kertvárosi magány – fejben cikázó emberekkel.)
alig hittem amit láttam.
megrepedt az idő. állt egy hatalmas fa mint valami külvárosi magányos cédrus kopasz ágakkal.
alatta elterülő sárga hullahalom: levéltetemek – temetetlenül.
hűvös friss levegő. sárga fények üres terek.
előhívhatatlan negatív.
minekutána
majd a fa tövében könnyekkel.
majd az ég bújával betakarva.
majd suttogni és kiabálni süket szobában.
majd aludni, mint aki javulni akarna.
majd.
